A Polityka lengyel lap szerint ezt a véleményt fogalmazta meg lord George Robertson, a NATO főtitkára és Joseph Ralston tábornok, az európai NATO-erők parancsnoka. Az észak-atlanti szervezet szempontjaihoz igazodva a kormányprogram fő elve: nem a nagy létszám a fontos, hanem a jó minőség, ezért inkább a technikai korszerűsítésre kell pénzt kiadni, mint a -- többségükben elavult -- fegyvereket kezelő katonákra. Az utóbbi 10 év alatt a lengyel haderők létszámát már a felére, 400 ezerről 200 ezerre csökkentették, de a programidőszakban tovább folytatódik a leépítés. A polgári alkalmazottak közül mintegy 10 ezret bocsátanak el 2006-ig. A jelenleg még meglevő 236 helyőrség közül 73-at számolnak fel, főleg a német és cseh határon. Már 2003 végén csak 150 ezer katona fog szolgálni a lengyel hadseregben, ebből 75 ezer lesz hivatásos.
Többen szorgalmazzák, hogy a hadsereg kizárólag hivatásos katonákból álljon, de a védelmi miniszter ellenzi ezt. A Gazeta Wyborcza szerint azt válaszolta ezekre a felvetésekre, hogy erre a belátható jövőben nincs lehetőség, mivel Lengyelország a NATO "peremén" helyezkedik el.
A védelmi minisztérium a felesleges vagyontól is megszabadul: eladják az épületek 30-40 százalékát, az ötvenes évekre emlékeztető T--55-ös harckocsikat (ezekből még több mint 600 van), a MiG--21-es repülőgépeket és a haditengerészet 20 elavult hajóját. Mindezekkel az intézkedésekkel 6-7 milliárd zlotyt (több mint 1,5 milliárd dollár) takarítanak meg 2006-ig, amit korszerűsítésre fordíthatnak. Az idei költségvetési terv szerint a következő években a GDP 1,95 százalékát mindig védelmi szükségletekre fordítják, ami ugyan kevesebb, mint a 2,1 százalék, amit belépésekor ígért Lengyelország a NATO-beli szövetségeseknek, de legalább állandóan számíthat rá a védelmi tárca. Így 2006-ban egy katonára 30 ezer dollár értékű technikai korszerűsítés jutna a mai 17 ezer helyett, ami lehetővé tenné, hogy a (csökkentett létszámú) hadsereg felének már a nyugati átlaghoz hasonló felszerelése legyen.