Reformra szorul a képzési rendszer

A párizsi szervezet, akárcsak tavalyi kiadványában, a munkaerő-piaci reformot sürgeti. A közeljövőben megjelenő jelentés készítése heves szóváltást keltett Párizsban, mivel a német illetékesek az OECD szakértőivel és a szervezet többi tagállamának képviselőivel vitázva igyekeznek enyhíteni a bírálatot -- közli a Financial Times. A jelentéstervezet elismeri, hogy tényleges eredmények születtek a bértárgyalások decentralizálásában, több a vállalati szintű szerződés. Ennek ellenére kifogásolja, hogy változatlanul merev az országos és a tartományi szintű kollektív szerződések rendszere, míg a vállalati vagy üzemi szerződések jogilag függő helyzetben vannak. Az OECD kifogásolja a német kormány aktív munkaerő-piaci intézkedéseit is, mondván, nem bizonyultak hatékonynak a tartósan munka nélküliek számának csökkenése ellenére. Az intézet felhívja a figyelmet, hogy csökken a munkaerő-kapacitás a lakosság korösszetételének öregedése és a születési arány csökkenése miatt.
Ez a probléma a német gazdasági körök szervezeteit is nyugtalanítja, főleg a számítógépes szakemberek hiánya miatt. Miközben a februári statisztika a munkanélküliség növekedését mutatta, Bernhard Jagoda, a szövetségi munkaügyi hivatal főnöke Nürnbergben olyan újabb internettőzsdét mutatott be a Handelsblatt szerint, amelynek célja 67 300 állástalan mérnöknek új munkahelyet találni. A kommunikációs szakemberek szakmai szervezete szerint Németországban 444 ezer ilyen munkaerő hiányzik.
Ez más szemszögből erősíti az OECD bírálatát a kormány eredménytelen képzési és munkahely-teremtési intézkedéseivel szemben. A jelentés tapintatosan elismeri, hogy a nagyarányú bevándorlásnak politikai akadályai vannak, és ezért az "egész életen át tartó képzés" szükségességét hangsúlyozza. A német nevelési rendszer hiányosságai fokozzák a munkaerő-problémákat. Nagyobb versenyre van szükség az egyetemek között, az oktatókat nem ösztönzik jó munkára. A hallgatók pedig ingyen erőforrásnak tekintik az egyetemet, és fölöslegesen sokáig tanulnak.
Az OECD jelentésének a munkaerőpiac távlati bajaival való foglalkozását időszerűvé teszi, hogy az exporttól húzott német konjunktúra a külföldi piacok, elsősorban az USA gazdasági növekedésének lassulása miatt várhatóan gyengül. A németek nehézségeit fokozza, hogy kellemetlenül magas márkaárfolyammal csatlakoztak az euróhoz. Ezen csak részben segít az adócsökkentés, ami a fogyasztást és a beruházást ösztönzi. A németek a legtöbb európai országnál többet privatizáltak és liberalizáltak, a legújabb adatok szerint pedig az eddig hittnél többet fektettek be az információtechnikába, itt azonban a haladást fékezi a szakemberhiány.