A Belügyminisztérium szakmai koordinálásával elkészült a helyi önkormányzati rendszer fejlesztésének lehetséges fő irányait összefoglaló szakmai anyag. A tervek szerint széles körű országos egyeztetés után, az idén ősszel már véglegesíteni szeretnék az egyeztetések során kialakult koncepciót, s decemberre elkészülhet a törvénytervezet. Az a szükségesnek tartott változtatásokat áttekintve dől majd el, hogy új önkormányzati törvény megalkotására tesz javaslatot a BM, vagy a jelenlegi jogszabály módosítási javaslatát készítik el.
A magyar önkormányzati rendszer egyik belső ellentmondása a sok helyhatóság, illetve azok széles feladat- és hatásköre -- szövezi le a dokumentum. A községek több mint fele ezernél kevesebb lakosú, ám a jelenlegi szabályozás szerint a legkisebb falu is elláthat majdnem minden olyan feladatot, mint a legnagyobb város. A kistelepülések azonban a közszolgáltatásokat többnyire alacsony szakmai színvonalon és gazdaságtalanul tudják elvégezni. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fő feladata az egyensúly helyreállítása -- hangsúlyozza a vitaanyag.
Az alkotmány szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az alaptörvény ezt követően azonban a képviselő-testületek hatásköreit állapítja meg. Az ellentmondás feloldható lenne, ha az alkotmány a helyi önkormányzáshoz való jog tartalmát határozná meg. Ez az alapjog a legkisebb községet is megilletné, ám a feladatok és a hatáskörök -- az önkormányzatok teljesítőképességétől függően -- differenciáltan lennének telepíthetők.
Megőrzendőnek tartják a szakemberek az önkormányzatok önkéntes, szabad társuláshoz való jogát. Mivel azonban önkéntes társulásra sok helyhatóság indokolt esetben sem hajlandó, ezért az anyag javaslatot tesz arra, hogy a kötelező önkormányzati feladatok ellátásánál, ha azt a központi költségvetés finanszírozza, a törvény -- bizonyos körben -- írja elő a társulást. A központi támogatások jelentős emelkedése ellenére sem csatlakozott a körjegyzőségekhez az ezernél kevesebb lakosú községek egyharmada. Indokolt ezeknél a településeknél kötelezővé tenni a körjegyzőséget, illetve célszerű lenne az 1500-as lakosságszám meghatározása.
A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését jelenleg a közigazgatási hivatalok látják el, korlátozott lehetőségeik miatt nem elég hatékonyan. A javaslat szerint a törvényességi ellenőrzést törvényességi felügyeletté kellene alakítani, vagy ilyen típusú hatáskörökkel megerősíteni. A felügyelet törvénysértés esetén lehetőséget kaphatna az önkormányzati döntések felfüggesztésére, illetve mulasztás esetén a hiányzó döntés pótlására, amelyre most nincs lehetőség.
Míg 1990-ben 14 normatíva segítségével jutott el az állami támogatás a helyi önkormányzatokhoz, 1996-ban már több száz támogatási elemmel kellett az önkormányzatoknak számolniuk. A szakemberek szerint célszerű lenne visszatérni a kevesebb és általánosabb normatíva alkalmazásához.
Átgondolásra várnak az állami fejlesztési támogatási formák és az önkormányzati gazdálkodás külső ellenőrzése is. Az ellenőrzést jelenleg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végzi, amelynek kapacitása ehhez a feladathoz nem elegendő. Megoldás lehet az ÁSZ lehetőségeinek bővítése, illetve a tákiszok és a közigazgatási hivatalok bevonása a pénzügyi ellenőrzésbe.