Üzleti, kulturális és turisztikai események sorozatából, üzletember-találkozókból és szemináriumokból áll össze az április 18. és 24. között Izraelben megrendezésre kerülő "magyar hét". A rendezvénysorozat egyik célja a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi (és turisztikai) kapcsolatok fejlesztése.
A magyar--izraeli szabadkereskedelmi egyezmény 1998. februári életbelépését követően egy-két évig nem voltak, de mára már érzékelhetők annak pozitív hatásai -- fogalmazott lapunknak Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Tavaly 31 százalékkal nőtt a magyar kivitel. Behozatalunk ugyanakkor csak 8,5 százalékkal bővült, lassabban, mint a teljes magyar importnövekedés. A lehetőségeket azonban az agrárium nem aknázza ki, technikai gondok, illetve szállítási problémák miatt -- mondta Balás. Olyan kvóták is vannak, amelyek terhére semmit sem exportálunk -- hívta fel a figyelmet, példaként említve a kóser vágású bárányhúst.
A tőkekapcsolatok alapján Izrael még jelentősebb partner. Egymilliárd dollárt meghaladó értékű izraeli működőtőke telepedett meg eddig Magyarországon, részint az ingatlanpiac, részint pedig az ipar, ezen belül is főként a gyógyszergyártás és az it területén. A befektetések mintegy 70 százaléka ingatlanügyletekben testesül meg. Az izraeliek főleg az aktív ingatlantulajdonokra koncentrálnak, amit olyan projektek jellemeznek, mint a Plaza bevásárlóközpontok szerte az országban. Az ipari befektetések közül kiemelkedik a Teva tulajdonszerzése a Biogalben és a Humanban, s számos példa van it-iparbeli izraeli projektekre is.