Az orvosok is vállalkoznának

Mikola István egészségügyi miniszter szerint fontossági sorrendet kell felállítani az egészségügyi feladatok között. A gyógyítással kapcsolatos programoknak bizonyított adatokon kell alapulniuk. Mikola a Világgazdaság tegnapi konferenciáján mintegy 250 résztvevő előtt kijelentette: a kétéves költségvetés mellett további forrásbevonásra van szükség az ágazatba. Ezek között említette a szaktárca már nem használt ingatlanjainak értékesítését és bizonyos alapítványi pénzek hasznosítását. Reménye szerint folytatódik az alapellátás reformja, s megkezdődik a 17--23 milliárdot igénylő eszköz-visszapótlás. Azt is elmondta, hogy legalább 18 milliárd forinttal kell emelni az idei, szakmailag megalapozatlan, 147 milliárdos gyógyszerkasszát. A miniszter elhibázottnak tartja, hogy az 1990-es országgyűlési határozat ellenére nem kapta meg az ígért 300 milliárd forint értékű ingyenes állami vagyont a tb.
A kórházak egyharmada adósságokkal küzd -- hangoztatta Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Elképzelhető, hogy sok a jelenlegi 60 ezer kórházi ágy, de a 156 hazai fekvőbeteg-intézményre szükség van, ezért elkerülhetetlen többletforrás bevonása.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke sürgette a kórháztörvény megalkotását. Kupcsulik Péter azt várja, hogy a társadalom végre ismerje el: az orvos is termel, amikor gyógyít.
A konferencián részt vevő vezető orvosok a gyógyítás dologi kiadásainak növelése mellett felhívták a figyelmet az alacsony bérekre is, amit például a kórboncnok vagy az altatóorvos szakmában a vállalkozásban végzett munkával próbálnak kiegészíteni. Ám mint azt Horváth J. Attila egyetemi docens mondta: a hivatalosan hat órában engedélyezett altatómunka idejének meghosszabbítása veszélyeztetheti a betegellátást.
Az OEP főigazgatója arról szólt, hogy az elmúlt öt évben ugrásszerűen nőtt az egészségügyi vállalkozások száma. A biztosító költségvetésének 14 százalékát e szolgáltatásokra fizeti. Elsősorban a drága beruházást igénylő diagnosztikában, a vesebetegek művesekezelésében, a kevésbé kockázatos beavatkozások ellátásában jeleskedett a magántőke.
Az egészségügy háttériparának képviselői szabályozott piacot sürgetnek, s mint azt Romány Anna, a Janssen-Cilag ügyvezetője mondta: a piac szereplői értéken kívánják eladni termékeiket. Orbán István, az EGIS vezérigazgatója szerint az ország jövője az oktatástól és az egészségügytől függ. De amíg nem lesz legalább tíz évig tartó közmegállapodás a politikában, nem lesz egészségügyi reform.
A Világgazdaság-konferencia munkáját összegző Jávor András, a Népegészség-tudományi Egyesület elnöke szerint az átalakulásra szükség van. A politikának és az ágazatban dolgozóknak is tudomásul kell ugyanis venni a megváltozott környezetet: a jól informált beteg kikényszeríti a változtatást.