A washingtoni döntés nem tekinthető biankó csekknek. Az USA elvárja, hogy Belgrád a következő hónapokban is haladásról tegyen tanúbizonyságot. A későbbi segélyeknek ugyan nem kimondott feltétele az, hogy Belgrád kiadja Milosevicset a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, az amerikai külügyminisztérium azonban rajta lesz, hogy erre a lépésre sor kerüljön -- idézett a CNN egy washingtoni illetékest.
A Milosevics letartóztatása körüli zsivajban elsikkadt, hogy múlt pénteken a szerb parlament elfogadta a tagállam idei költségvetését, és az IMF is megkötötte az új belgrádi vezetéssel első megállapodását. A Nemzetközi Valutaalap küldöttségének kéthetes tárgyalásai eredményeként Jugoszlávia 260 millió dolláros készenléti hitelhez jut, melynek első részletét júniusban hívhatja le. A pénz a gazdasági reformok végrehajtását támogatja, egyben egyengetheti a 12,8 milliárd dolláros adósság átütemezését a Párizsi és a Londoni Klubbal.
Az idei szerb költségvetés évtizedes hanyatlás után a GDP 5 százalékos növekedésével, 30 százalékos inflációval számol (tavaly ez 110 százalék volt). A kiadásokat 129,4 milliárd dinárra (1,9 milliárd dollár), a bevételeket 107,6 milliárd dinárra tervezik. A 22 milliárd dináros hiányt privatizációs bevételekből, külső adományokból és hitelekből tervezik finanszírozni. Bozsidar Djelics pénzügyminiszter szerint a költségvetés egyben pénzügyi reformcsomagnak is tekintendő, amennyiben -- a remények szerint -- rendet teremt a közpénzek káoszában, és véget vet a széles körben meghonosodott adóelkerülésnek. A reálbérek 3 százalékos tervezett emelkedése mellett befagyasztják az állami alkalmazottak fizetését.
A jugoszláv kormány az export és az import egyaránt 20 százalékos bővülésével számol az idén -- mondta Miroljub Labus miniszterelnök-helyettes egy szaloniki Balkán-gazdasági konferencián. Az élénkítés érdekében olyan strukturális változásokra készülnek, amelyek következtében felszámolhatók az ártorzulások és a növekedés akadályai; liberalizálni készülnek a külkereskedelmet és az árrendszert, a valutabeváltást. A dinár 15 százalékos leértékelődésére lehet számítani az év végén -- tette hozzá.
Jugoszláv gazdaságpolitikusok szerint az országnak az idén mintegy 600 millió dollárnyi segítségre lesz szüksége, de távlatilag nem segélyekben, hanem közvetlen külföldi tőkebefektetésekben gondolkodnak. Ennek céljait szolgálja egy május elején Belgrádban, illetve júniusban Brüsszelben tartandó donorkonferencia.