Tartanak az unió bővítésétől a nyugat-európai gyógyszergyárak. Érdek-képviseleti szervük, az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) szerint egyenesen ők lehetnek az új tagok felvételének nagy vesztesei. Bernard Lemoine, a francia gyógyszeripari szövetség alelnöke úgy véli, a kelet-közép-európai gyógyszergyárak olcsó termékei destabilizálhatják a piacot -- írja a párizsi Le Figaro.
A szlovén, magyar és lengyel gyárak számtalan generikus terméket állítanak elő, amelyekre nem érvényesek a szabadalmi szabályok. Christophe de Callaty, az EFPIA szóvivője azt állítja, hogy e gyógyszereket az eredeti, védett termékeknél 30-80 százalékkal olcsóbban kínálják. A csatlakozni kívánó országokban a szabadalmi védelem általában rövidebb időre szól, mint a EU tizenöt tagországában.
Az kevéssé izgatja a nyugat-európai gyárakat, hogy a gyógyszer olcsóbb Lengyelországban vagy Szlovéniában, mint Franciaországban, Angliában. A csatlakozási tárgyalások tétje az amerikai és a nyugat-európai piac. E két régió adja a gyógyszerek világpiacának 70 százalékát, szemben a közép- és kelet-európai piac 2,1 százalékával.
A keleti gyógyszergyárak jelenleg törvényesen csak úgy exportálhatnak termékeket a tizenöt EU-tagállamba, ha megvásárolják a gyártási licencet, vagy kivárják a védettségi idő lejártát. A csatlakozás után azonban egységes lesz a piac, feltéve, hogy a belépők módosítják jelenlegi jogszabályaikat. A nyugati gyárak azonban attól tartanak, a szabályok hivatalos átvétele nem jelenti automatikusan alkalmazásukat. Kérdés, mi legyen azokkal a gyógyszerekkel, amelyeket Nyugaton védenek, de például Lengyelországban nem. Az importnak nincs technikai vagy tudományos akadálya.
Szlovéniában nagyon jó gyógyszergyárak vannak, például a Lek vagy a Krka, amelyek a világ több mint 80 országába exportálnak -- mondja Nadin McCalay, az Európai Generikus Gyógyszergyártók Szövetségének (EGA) jogi képviselője. A Lek és más, generikus gyártmányokat előállító cégek ellen hamisítási perek folynak az Egyesült Államokban.
A műszaki haladás élén járó gyógyszergyárak az átmenetileg élvezett gyártási monopóliumot a kutatási, fejlesztési költségekkel indokolják. Ezt az állítást senki sem vonja kétségbe, de arról már vita folyik, meddig terjedjen ez a monopólium, milyen időponttól engedélyezzék a generikus termékek gyártását. Nem mindig világos a tiszta járadék, valamint a befeketés megtérülésének igénye közötti határvonal.
A generikus gyógyszergyártás lehetőségeiről az Európai Unióban is vita folyik. Értékben számítva a nagy "innovatív" gyógyszergyárak leányvállalatai állítják elő a Nyugat-Európában forgalmazott generikus termékek több mint 50 százalékát. Hamis lenne tehát az a beállítás, hogy a "nagyok" állnak szemben a "kicsikkel".
Németországban az AstraZeneca bíróság előtt támadott meg több gyógyszergyárat azzal a váddal, hogy lemásolták fekély elleni világhírű gyógyszerét, a Losecet. A tét hatalmas, a Losec a világ egyik legkeresettebb gyógyszere. 1999-ben az AstraZeneca forgalmának harmada e kapszula eladásából lszármazott. A termék generikus változatát előállító és védjegysértéssel vádolt cégek között van többek között a Novartis érdekkörébe tartozó Azur-Pharma, továbbá a Merck Génériques.
Az általában rendkívül szigorúan szabályozott gyógyszerpiacon mindennapossá vált a védjegyjogok körüli harc. Az érintett államok legalábbis kétértelmű álláspontra helyezkednek. Egyrészt védeniük kell a szellemi tulajdonjogot, másrészt a gyógyszerek árszintje igencsak érzékenyen érinti a társadalombiztosítási költségvetést. Ezért szinte önmagától adódik a feltevés, hogy a generikus termékek piacán folyó harcot a gyógyszergyáraknak maguknak kell eldönteniük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.