Tartanak az unió bővítésétől a nyugat-európai gyógyszergyárak. Érdek-képviseleti szervük, az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) szerint egyenesen ők lehetnek az új tagok felvételének nagy vesztesei. Bernard Lemoine, a francia gyógyszeripari szövetség alelnöke úgy véli, a kelet-közép-európai gyógyszergyárak olcsó termékei destabilizálhatják a piacot -- írja a párizsi Le Figaro.
A szlovén, magyar és lengyel gyárak számtalan generikus terméket állítanak elő, amelyekre nem érvényesek a szabadalmi szabályok. Christophe de Callaty, az EFPIA szóvivője azt állítja, hogy e gyógyszereket az eredeti, védett termékeknél 30-80 százalékkal olcsóbban kínálják. A csatlakozni kívánó országokban a szabadalmi védelem általában rövidebb időre szól, mint a EU tizenöt tagországában.
Az kevéssé izgatja a nyugat-európai gyárakat, hogy a gyógyszer olcsóbb Lengyelországban vagy Szlovéniában, mint Franciaországban, Angliában. A csatlakozási tárgyalások tétje az amerikai és a nyugat-európai piac. E két régió adja a gyógyszerek világpiacának 70 százalékát, szemben a közép- és kelet-európai piac 2,1 százalékával.
A keleti gyógyszergyárak jelenleg törvényesen csak úgy exportálhatnak termékeket a tizenöt EU-tagállamba, ha megvásárolják a gyártási licencet, vagy kivárják a védettségi idő lejártát. A csatlakozás után azonban egységes lesz a piac, feltéve, hogy a belépők módosítják jelenlegi jogszabályaikat. A nyugati gyárak azonban attól tartanak, a szabályok hivatalos átvétele nem jelenti automatikusan alkalmazásukat. Kérdés, mi legyen azokkal a gyógyszerekkel, amelyeket Nyugaton védenek, de például Lengyelországban nem. Az importnak nincs technikai vagy tudományos akadálya.
Szlovéniában nagyon jó gyógyszergyárak vannak, például a Lek vagy a Krka, amelyek a világ több mint 80 országába exportálnak -- mondja Nadin McCalay, az Európai Generikus Gyógyszergyártók Szövetségének (EGA) jogi képviselője. A Lek és más, generikus gyártmányokat előállító cégek ellen hamisítási perek folynak az Egyesült Államokban.
A műszaki haladás élén járó gyógyszergyárak az átmenetileg élvezett gyártási monopóliumot a kutatási, fejlesztési költségekkel indokolják. Ezt az állítást senki sem vonja kétségbe, de arról már vita folyik, meddig terjedjen ez a monopólium, milyen időponttól engedélyezzék a generikus termékek gyártását. Nem mindig világos a tiszta járadék, valamint a befeketés megtérülésének igénye közötti határvonal.
A generikus gyógyszergyártás lehetőségeiről az Európai Unióban is vita folyik. Értékben számítva a nagy "innovatív" gyógyszergyárak leányvállalatai állítják elő a Nyugat-Európában forgalmazott generikus termékek több mint 50 százalékát. Hamis lenne tehát az a beállítás, hogy a "nagyok" állnak szemben a "kicsikkel".
Németországban az AstraZeneca bíróság előtt támadott meg több gyógyszergyárat azzal a váddal, hogy lemásolták fekély elleni világhírű gyógyszerét, a Losecet. A tét hatalmas, a Losec a világ egyik legkeresettebb gyógyszere. 1999-ben az AstraZeneca forgalmának harmada e kapszula eladásából lszármazott. A termék generikus változatát előállító és védjegysértéssel vádolt cégek között van többek között a Novartis érdekkörébe tartozó Azur-Pharma, továbbá a Merck Génériques.
Az általában rendkívül szigorúan szabályozott gyógyszerpiacon mindennapossá vált a védjegyjogok körüli harc. Az érintett államok legalábbis kétértelmű álláspontra helyezkednek. Egyrészt védeniük kell a szellemi tulajdonjogot, másrészt a gyógyszerek árszintje igencsak érzékenyen érinti a társadalombiztosítási költségvetést. Ezért szinte önmagától adódik a feltevés, hogy a generikus termékek piacán folyó harcot a gyógyszergyáraknak maguknak kell eldönteniük.