Deregulációt tervez a japán kormány

A hároméves reformprogram keretében -- engedve a belföldön és külföldön egyaránt fokozódó nyomásnak -- 2003 végéig összesen 554 helyen módosítják a gazdasági tevékenységre vonatkozó jogi környezetet. A tervezet alapján azonban a Reuters kétségeket is megfogalmaz a tekintetben, hogy a kormányon lévő politikusok vajon hajlandóak-e például versenyt teremteni olyan gazdasági konglomerátumoknak, mint az NTT, amelyet a gyorsabb internetes szolgáltatások elsődleges akadályozójának tartanak.
A reform általános céljai között szerepel felhatalmazás a kereskedelmi bankoknak a befektetői-alapkezelői üzletágba való beszállásra. Ezzel együtt módosítanák a holdingokra vonatkozó szabályozást, megkönnyítve a pénzintézeteknek az ilyen üzleti formációkba való tömörülést. Tervezik a szavazati jogot nem adó, elsődleges részvények alkalmazásának korlátozását. Új rendszert hoznának létre a részvénytulajdonok követésére, amivel végső soron szeretnék megkönnyíteni az ilyen értékpapírok általi finanszírozást. Megváltoztatnák az ingatlanok versenytárgyalások útján való értékesítését, hogy a gazdálkodó egységeket mielőbb meg lehessen szabadítani kétes aktíváiktól. Megvizsgálnák az árampiac liberalizálásának lehetőségeit, és általánossá tennék a kartellekkel szembeni fellépést. Megújítanák a távközlési infrastruktúrát, fokoznák az elektronikus adatok és tranzakciók biztonságát.
Néhány fontos reformintézkedést már rövid távon is alkalmaznak. Az április elsején kezdődő, új pénzügyi évben a vállalatoknak át kell térniük például az aktívumaiknak piaci értéken való nyilvántartására. Korábban a mérlegükben, a vásárlás árán tarthatták nyilván a vállalatok a tárgyi és nem fizikai értékhordozó elemeket. A lépéstől azt várják, hogy felgyorsul a kétes aktívák leírása, legyen szó akár banki kintlévőségekről, akár ingatlan formájában meglévő, egy évtizede leértékelődő eszközökről. Az új rendelkezésnek köszönhetően várhatóan oldódnak a kereszttulajdonlás formájában meglévő kényszerkapcsolatok, amelyeket korábban az érdekviszonyok és az üzleti egymásrautaltság bebetonozása végett alakítottak ki.
A váltás nyomán elvileg hatalmas mennyiségű részvénynek kellene piacra kerülnie, ami a mostaninál is nyomottabbá tenné a -- egy évtizede mért csúcsszintnek alig harmadán álló -- tőzsdei jegyzéseket. A nyomás enyhítéséra a kormány azt fontolgatja, hogy a jegyzések egy bizonyos szintje alatt maga vesz át értékpapírokat. Ezen intézkedés egyik árnyaltabb alkalmazási módja szerint csak a bankokat mentesítenék ily módon aktíváik elolvadásának veszélyétől.