Ilyet még nem látott a világ: az amerikai állam megszerzi az Intel tíz százalékát
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 9,9 százalékos tulajdonrészt szerez az Intelben, mintegy 8,9 milliárd dollár értékben. A lépés része annak a szokatlan gyakorlatnak, hogy a kormány közvetlenül vállalatokba fektet állami támogatások tulajdonrésszé konvertálásával. Az ügylet révén az Intel közel 10 milliárd dollár forráshoz jut gyárépítésre és -bővítésre az Egyesült Államokban – írja a Reuters.
A megállapodás hátterében az áll, hogy Trump és az Intel vezérigazgatója, Lip-Bu Tan között meglehetősen feszült a viszony. Az elnök korábban Tan lemondását követelte kínai cégekkel való üzleti kapcsolatai miatt, most azonban „fair” egyezség született – a Fehér Ház megfogalmazása szerint. Trump maga úgy fogalmazott: az egyeztetés során sikerült „10 milliárd dollárt megszerezni” az Egyesült Államok számára.
Az állam további öt százalékhoz juthat
A részvénycsomagot részben a CHIPS-törvény ki nem fizetett támogatásaiból, részben a Biden-adminisztráció alatt az Intelnek odaítélt Secure Enclave program forrásaiból finanszírozzák.
- Az ügylet kedvezményes, részvényenként 20,47 dolláros árfolyamon valósul meg,
- ami közel 4 dollárral alacsonyabb az aktuális piaci árnál.
- A konstrukció további opciót is biztosít: a kormány ötéves időtávon újabb 5 százalékos pakettet vásárolhat, ha az Intel elveszíti ellenőrzését szerződéses csipgyártó üzletága felett.
A részvénypiacon pozitívan reagáltak: az Intel árfolyama pénteken 5,5 százalékkal emelkedett, majd piaczárás után további 1 százalékkal nőtt.
Az elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy a friss tőkeinjekció elég lesz-e a cég problémáinak megoldására.
Bajban az Intel és nem biztos, hogy segít az állami mentőöv
Az Intel az elmúlt években tetemes piaci hátrányba került.
- A mesterségesintelligencia-csipek piacát szinte teljesen átengedte az Nvidiának, miközben a processzorgyártásban fokozatosan veszít teret a versenytárs AMD-vel szemben.
- Legnagyobb kihívását a szerződéses csipgyártó üzletág jelenti: a TSMC-vel szemben technológiai lemaradásban van, és kétséges, hogy elegendő megrendelést tud-e vonzani új gyáraihoz.
Daniel Morgan, a Synovus Trust portfóliókezelője szerint pusztán az állami részesedés vagy a nemrég bejelentett, SoftBanktól érkező, kétmilliárd dolláros befektetés sem oldja meg a vállalat strukturális problémáit.
Trump kormánya az utóbbi időben több, a megszokottól eltérő megállapodást is kötött amerikai cégekkel.
Például
- az Nvidia engedélyt kapott arra, hogy Kínának értékesítse H20 csipjeit, cserébe az állam 15 százalék részesedést szerez az ebből származó bevételekből.
- Emellett a Pentagon stratégiai okokból a ritkaföldfémeket termelő MP Materials legnagyobb részvényese lett,
- az U.S. Steel felvásárlásának engedélyezésekor pedig az amerikai kormány aranyrészvényt kapott vétójoggal.
Az Intel helyzete kétségtelenül nehéz:
- a cég 2024-ben 18,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, amely az első negatív eredmény 1986 óta.
- Szabad készpénzáramlása utoljára 2021-ben volt pozitív.
Lip-Bu Tan március óta tölti be a vezérigazgatói posztot, feladata a vállalat fordulatának elérése. A mostani állami támogatás némi levegőhöz juttathatja a csipgyártót, ám hosszú távon az Intelnek technológiai és üzleti szinten is fel kell zárkóznia, hogy visszaszerezze piaci súlyát.
Ajánlott videók
Megnyílt Magyarország legmodernebb hipermarkete: elképesztő összeget költöttek rá
