Ilyet még nem látott a világ: az amerikai állam megszerzi az Intel tíz százalékát
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 9,9 százalékos tulajdonrészt szerez az Intelben, mintegy 8,9 milliárd dollár értékben. A lépés része annak a szokatlan gyakorlatnak, hogy a kormány közvetlenül vállalatokba fektet állami támogatások tulajdonrésszé konvertálásával. Az ügylet révén az Intel közel 10 milliárd dollár forráshoz jut gyárépítésre és -bővítésre az Egyesült Államokban – írja a Reuters.
A megállapodás hátterében az áll, hogy Trump és az Intel vezérigazgatója, Lip-Bu Tan között meglehetősen feszült a viszony. Az elnök korábban Tan lemondását követelte kínai cégekkel való üzleti kapcsolatai miatt, most azonban „fair” egyezség született – a Fehér Ház megfogalmazása szerint. Trump maga úgy fogalmazott: az egyeztetés során sikerült „10 milliárd dollárt megszerezni” az Egyesült Államok számára.
Az állam további öt százalékhoz juthat
A részvénycsomagot részben a CHIPS-törvény ki nem fizetett támogatásaiból, részben a Biden-adminisztráció alatt az Intelnek odaítélt Secure Enclave program forrásaiból finanszírozzák.
- Az ügylet kedvezményes, részvényenként 20,47 dolláros árfolyamon valósul meg,
- ami közel 4 dollárral alacsonyabb az aktuális piaci árnál.
- A konstrukció további opciót is biztosít: a kormány ötéves időtávon újabb 5 százalékos pakettet vásárolhat, ha az Intel elveszíti ellenőrzését szerződéses csipgyártó üzletága felett.
A részvénypiacon pozitívan reagáltak: az Intel árfolyama pénteken 5,5 százalékkal emelkedett, majd piaczárás után további 1 százalékkal nőtt.
Az elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy a friss tőkeinjekció elég lesz-e a cég problémáinak megoldására.
Bajban az Intel és nem biztos, hogy segít az állami mentőöv
Az Intel az elmúlt években tetemes piaci hátrányba került.
- A mesterségesintelligencia-csipek piacát szinte teljesen átengedte az Nvidiának, miközben a processzorgyártásban fokozatosan veszít teret a versenytárs AMD-vel szemben.
- Legnagyobb kihívását a szerződéses csipgyártó üzletág jelenti: a TSMC-vel szemben technológiai lemaradásban van, és kétséges, hogy elegendő megrendelést tud-e vonzani új gyáraihoz.
Daniel Morgan, a Synovus Trust portfóliókezelője szerint pusztán az állami részesedés vagy a nemrég bejelentett, SoftBanktól érkező, kétmilliárd dolláros befektetés sem oldja meg a vállalat strukturális problémáit.
Trump kormánya az utóbbi időben több, a megszokottól eltérő megállapodást is kötött amerikai cégekkel.
Például
- az Nvidia engedélyt kapott arra, hogy Kínának értékesítse H20 csipjeit, cserébe az állam 15 százalék részesedést szerez az ebből származó bevételekből.
- Emellett a Pentagon stratégiai okokból a ritkaföldfémeket termelő MP Materials legnagyobb részvényese lett,
- az U.S. Steel felvásárlásának engedélyezésekor pedig az amerikai kormány aranyrészvényt kapott vétójoggal.
Az Intel helyzete kétségtelenül nehéz:
- a cég 2024-ben 18,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, amely az első negatív eredmény 1986 óta.
- Szabad készpénzáramlása utoljára 2021-ben volt pozitív.
Lip-Bu Tan március óta tölti be a vezérigazgatói posztot, feladata a vállalat fordulatának elérése. A mostani állami támogatás némi levegőhöz juttathatja a csipgyártót, ám hosszú távon az Intelnek technológiai és üzleti szinten is fel kell zárkóznia, hogy visszaszerezze piaci súlyát.
Ajánlott videók
Kimondta az igazságot a Draghi-jelentés szerzője: az EU elvesztette globális hatalmát és befolyását
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.