Elvileg a 2003-as tagság sem kizárt

A vártnál is jobban felgyorsult a bővítési folyamat, amit az Európai Bizottság a maga részéről csak üdvözölni tud, és "semmiképpen sem fogja késleltetni" azt -- jegyezte meg a brüsszeli testület elnöke, midőn budapesti útja előtt a belga fővárosban magyar újságírókkal találkozott.
"A magam részéről optimista vagyok, és az eddigi fejlemények csak megerősítették derűlátásom megalapozottságát" -- mutatott rá a beszélgetés során Prodi. Egyúttal kérdésre válaszolva technikailag azt sem tartotta kizártnak, hogy adott esetben "felgyorsítható" a ratifikációs eljárás, utat nyitva akár még a 2003-as taggá válás előtt is.
A bizottság elnöke kerülte ugyanakkor, hogy bármilyen konkrétabb bővítési forgatókönyv felvázolását valószínűsítse a júniusi göteborgi EU-csúcson (amit pedig a múlt heti sikeres tárgyalási fordulók után több jelölt országbeli főtárgyaló is kívánatosnak, vagy legalábbis indokoltnak tartott).
A kérdés hasonló és kitartó firtatására néhány perccel korábban a cseh sajtó munkatársainak is csak annyit volt hajlandó kifejteni: aligha volna értelme dátumokról beszélni, amikor fontos tárgyalások zajlanak. "Olyan lenne ez, mintha az előtt adnának valakinek osztályzatot, hogy befejezte volna a vizsgáját." Úgy vélte viszont, minden ok megvan annak a feltételezésére, hogy a 2004-es európai parlamenti választásokon már valóban több mai jelölt országból is részt vesznek majd képviselőjelöltek.
A tárgyalásokat érintve Prodi a legnehezebb fejezeteknek az agrárpolitikával, a személyek szabad mozgásával, a regionális politikával és a környezetvédelemmel összefüggő témaköröket minősítette. Külön is részletesen szólt a személyek szabad mozgásának problémájáról, hangsúlyozva, hogy ha német és osztrák aggodalmak vannak e vonatkozásban, akkor azt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A magyar közvélemény is aggódik amiatt, hogy feszültségek keletkezhetnek, ha a taggá válással lehetővé teszik EU-polgároknak termőföldek vásárlását. "Én ugyan nem hiszem, hogy bármilyen külföldi felvásárlási veszély fenyegetne, de ha az önök népességét ez aggasztja, akkor azzal számolni kell" -- mutatott rá, úgy vélvén, hogy hasonló megértéssel kell kezelni a munkavállalással kapcsolatos osztrák és német félelmeket is.
A szerdán kezdődő budapesti látogatás kapcsán bizottsági körökhöz közel álló források nem tartották kizártnak, hogy EU-részről esetleg felvethetik a romakérdés ügyét. Az Európai Bizottság véleménye e vonatkozásban a magyar középtávú politikai törekvésekről amúgy általában kedvezőbb, mint némely tagállamban vagy egyes európai parlamenti körökben, de Brüsszelben is egyértelműbb lépéseket szeretnének látni a diszkriminációellenes törvények mielőbbi tető alá hozatala érdekében -- tartják jól tájékozott források.
Nem lehet kizárni a szociális párbeszéddel kapcsolatos szakszervezeti aggodalmak begyűrűzését sem a tárgyalási témák közé. Azt azonban Brüsszelben általában valószínűtlennek tartják, hogy a kérdés olyan akusztikát kaphat, ami felvetheti akár a már lezárt joganyagfejezet újranyitását is. Emlékezetes, hogy tavalyi, ideiglenes félretételekor csupán az e területen várható további fejlemények figyelemmel követését -- monitorozását -- helyezték kilátásba. A sajtókörökben értelemszerűen nagy figyelemmel követett tv-kuratóriumi patthelyzet kapcsán bizottsági részről egyelőre láthatóan beérik annak jelzésével, hogy ameddig a probléma -- és ezzel összefüggésben a médiatörvény sorsa -- nem rendeződik, addig az audiovizuális joganyagrész lezárására sincs mód a csatlakozási tárgyalásokon.
A fajsúlyosabb gazdasági-kereskedelmi területek közül továbbra sem tekintik bizottsági körökben felhőtlennek az agrárkapcsolatok alakulását. Határozottan negatív visszhangot váltott ki a száj- és körömfájás miatt egyes EU-ban termesztett gabonafélékre elrendelt magyar importtilalom, és továbbra sem érzik teljes egészében megoldottnak a még tavalyról áthúzódó kukoricaexport-ügyet sem. Mindezt most magyar oldalon terhelte tovább egy sérelem: a magyar juhkivitelre bevezetett olasz embargó, aminek feloldásához az Európai Bizottság közbenjárását is kérte hazánk, egyelőre nem sok látható eredménnyel.
Szakértők szerint aligha tartozik az EU-tagságra való magyar felkészülés sikertörténetei közé a közlekedési szektor átalakítása. A Malév és a MÁV gyengélkedései miatt a kormány a többi jelölt országhoz képest nagyobb védelmet kénytelen igényelni nemzeti vállalatainak (a közlekedési derogációs lista mellett továbbra is késlekedik például a Nyitott égbolt egyezményhez való csatlakozásunk, miközben halasztódik az "Interbusz-megállapodás" magyar elfogadása is.) Bizottsági értesülések szerint a magyar problémák egyes vonatkozásai immár Loyola de Palacio illetékes biztos asztalára is odakerültek.
Továbbra is inkább az elégedetlenség jellemző a magyarországi versenyfeltételek bizottsági megítélésében is, különös tekintettel az állami támogatások és adókedvezmények rendszerére. "Bizottsági körökben komolyan gondolják, hogy ennek harmonizálása és begyakorlása már a csatlakozás előtt meg kellene hogy történjen. Ennyiből ez számukra nem tagsági, hanem még tagság előtti kérdés" -- mutatott rá ennek kapcsán a testület egyik illetékese.