EU: Magyarországon van BSE

Valamennyi vizsgált tagjelölt ország "jelentős mennyiségű élő szarvasmarhát illetve hús- és csontlisztet importált olyan országokból, ahol a kergemarhakór (BSE) jelenléte bizonyított" -- írja indoklásában a tanácsadói bizottsági jelentés, amely hazánkon kívül a térség államai közt Cseh-, Észt- és Lengyelországot, Albániát és Szlovákiát helyezte górcső alá. A testület valamennyiüket a harmadik, számunkra rendkívül kedvezőtlen kockázati csoportba sorolta.
Lapunk a közelmúltban számolt be arról, hogy Magyarországra 1991--1996 között négy évben is érkezett Nagy-Britanniából csontliszt, amely potenciálisan fertőzött lehetett a BSE kórokozójával. A magyar állat-egészségügyi hatóságok az állattenyésztési felhasználás lehetőségét kizárták. E véleményt támasztja alá, hogy a behozatalt a gyógyszeripari külkereskedelemmel foglalkozó Medimpex Rt. bonyolította le, de technikai okokra hivatkozva ma már nem tud információkat adni az importált csontliszt felhasználásáról. Az EU-s vélemény szempontjából is fontos ügy megnyugtató tisztázásától lapunk által megkeresett hatóság és állami szerv elzárkózott, vagy feleslegesnek valamennyi tartotta azt (VG, 2001. március 7).
A magyar diplomácia ugyanakkor hetek óta lobbizott azért, hogy hazánk a 2. csoportba kerüljön (ahol a kór jelenléte "valószínűtlen, de nem kizárt"). Érdemi különbséget a hivatalos brüsszeli értékelés szerint csak az 1. kategóriába kerülés jelentene (ahol "nagyon valószínűtlen" a BSE jelenléte), hiszen az úgynevezett specifikus kockázati anyagok importja csak ezekből az országokból engedélyezhető.
A 2. csoport államai esetében az éppúgy tilos, mint a 3.-ban. A hivatalos brüsszeli magyarázat szerint tehát a tegnap közzétett kockázatfelmérés valójában csak az 1. és a többi csoport között húz jelentős határvonalat.
Kriminálisnak minősítette a Világgazdaságnak nyilatkozva a brüsszeli besorolást Németh Antal országos főállatorvos. Szerinte az EU semmilyen bizonyítékkal sem tudja alátámasztani kategorizálását. Megerősítette az állat-egészségügyi hatóságok eddigi álláspontját, miszerint Magyarország mentes a BSE kórokozójától (prion). Ezt bizonyítják a korábban elvégzett szövettani vizsgálatok és a március 1-jétől alkalmazott szúrópróbaszerű priontesztek is. Németh tájékoztatása szerint hazánk ezután is minden szükséges megelőző intézkedést megtesz. Ha például a források rendelkezésre állnak, a prionvizsgálatokat azonnal kiterjesztjük valamennyi 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhára is.
A brüsszeli besorolás mindenképpen kedvezőtlenül hat majd a magyar agrárkereskedelemre (exportra) -- közölte Németh. Az EU-s vélemény csökkentheti a hitelét a magyar állat-egészségügyi hatóságok által kiadott, BSE-mentességről szóló igazolásoknak, amelyeket különböző importőr országok kérnek. Németh ezért a Külügyminisztériummal egyeztetett diplomáciai lépéseket is indokoltnak tartana az ügyben. Csak az egyeztetések után lehet dönteni arról, indokolt-e bármiféle diplomáciai lépés az ügyben, s ha igen, mi legyen az -- reagált lapunknak Szabó Sándor, a KüM főosztályvezetője.