A 3,8 milliós munkanélküliség visszaszorításával kapcsolatos vitákat ezen a héten újra felszította Gerhard Schröder kancellárnak a Der Spiegel húsvéti számában megjelent nyilatkozata, amely szerint "társadalmunk nem ismeri a lustasághoz való jogot", "aki munkaképes és mégsem dolgozik, nem számíthat a többiek szolidaritására". A kancellár szerint sok munkanélküli nem fogadja el a felajánlott munkahelyet; egyben a közvetítőket is bírálta, mondván: gyorsabban kell munkát találniuk azoknak, akik tudnak és akarnak is dolgozni.
A munkaügyi minisztérium olyan törvényt készít elő -- értesült a Financial Times Deutschland --, amely arra kötelezné a helyi állásközvetítőket, hogy fagyasszák be vagy csökkentsék az állami munkanélküli-járadékokat, amennyiben ügyfelük visszautasítja a felajánlott állást vagy nem hajlandó átképzésben részt venni. A közvetítőknek már ma is van joguk ilyen retorziókra, de nem szívesen élnek velük. A jövőben ez lenne a norma.
Franz Müntefering, a nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták főtitkára arra szólította fel a munkaadókat, hogy az állástalanság leküzdése érdekében fordítsanak nagyobb figyelmet a szak- és átképzésre. "Hogyan egyeztethető össze, hogy egyrészt külföldről hívnak be szakképzett munkaerőt, másrészt itthon munkanélküliek vannak?" -- tette fel a szónoki kérdést a Berliner Zeitungban. A bevándorlásról -- mondta -- csak akkor lehet értelmesen vitatkozni, ha a saját országunkban megjavítjuk a továbbképzést. Felszólította a munkaadókat, hogy május végéig tájékoztassák a szövetségi kormányt, milyen szakmunkásokra és szakértőkre lesz a következő években szükségük; ennek alapján fogják kidolgozni az állami képzési programokat. Szót emelt a főtitkár a túlórák korlátozása mellett is.
A legtöbb gondot azok az állástalanok jelentik, akik régóta nem jutnak munkához. Velük a szövetségi munkaügyi hatóságnak alaposabban kell foglalkoznia -- vélte Müntefering. Ilyen lehetne a célirányos átképzés. Négy tartományban tesztelték a rosszul fizető ágazatokra kidolgozott modelltervezeteket, de az érdeklődés irántuk meglehetősen gyér volt.
A tervezetek értelmében az állam bérkiegészítést vagy pótlólagos szociális támogatást finanszíroz. Kelet-Németországra nem fognak speciális munkahelyteremtő programot kidolgozni -- mondta az SPD-főtitkár --, mert az építőipari fellendüléssel a foglalkoztatás visszaáll a normális szintre. A Schröder-nyilatkozatból ihletet merítve kijelentette: létezik a munkához való jog, de van munkakötelezettség is.
Az állástalanok sértegetése nem a legjobb módja a probléma megoldásának -- vélte Frank Bsirke, a közalkalmazottak szakszervezetének elnöke. Ottmar Schreiner, az SPD foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője szerint pedig hamis a kancellár által keltett benyomás, hogy sokan nem is érdekeltek a munkavállalásban. Az üzleti élet képviselői, akik eddig azért bírálták a kormányt, mert képtelennek tartották a munkaerőpiac megreformálására, most elégedetten fogadták a legújabb terveket.