Marad az inflációs nyomás
Februárban az ipari termelői árak ugyanakkora havi emelkedést produkáltak, mint egy hónappal korábban. A 0,7 százalékos áremelkedési ütem azt jelenti, hogy éves alapon 9,8 százalékos a drágulás mértéke.
Az ipari termelői árnövekedés viszonylag alacsony szintje nagyrészt a decemberről januárra bekövetkező módszertani változásnak köszönhető. Az egyes termékcsoportok súlyát az év eleji felülvizsgálat során ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal úgy változtatta, hogy az infláció hajtóerejét jelentő áruk jelentősége csökkent, másoké pedig emelkedett.
Éppen ezért az elemzők a mostani számot nem tartják különösebben jónak, hiszen januárhoz képest nem csökkent a dinamika. Számos területen piacon kívüli tényezők magyarázzák az alacsony ütemet. A villamos energia bejelentett 12 százalékos emelkedéséből például az MVM és az áramszolgáltatók pereskedése következtében csupán 6 százalék jelent meg eddig az árindexben -- hívja fel a figyelmet Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő makroelemzője.
Szerkezetében sem alakul kedvezően a termelői árak dinamikája, hiszen a rendeltetés szerinti bontásból látszik, hogy a fogyasztásra kerülő javak árindexe éves alapon a januári 11,5 százalékról 13,2-re emelkedett. Ez pedig arra utal, hogy az inflációs nyomás nem csökken a gazdaságban -- mondja Nagy. Azon élelmiszer-ipari termékek esetében, amelyek árváltozása még nem gyűrűzhetett be a fogyasztói árakba, szintén kedvezőtlen trendet figyelhetünk meg. A nyers hús és takarmányárak például gyorsan emelkedtek.
