Névértéken fizetnék az üzletrészeket

A kormány továbbra is azt szeretné, ha a külső üzletrész-tulajdonosok névértéken juthatnának hozzá üzletrészük ellenértékéhez -- közölte tegnap Borókai. A kormány első olvasatban tárgyalta a FVM erre vonatkozó előterjesztését, amelynek kapcsán további egyeztetés szükséges az IM bevonásával.
Az államnak a külső szövetkezeti üzletrész-tulajdonokért várhatóan 20-25 milliárd forintot kell fizetnie. Ennek fejében tulajdonossá válna a gazdaságokban. Jogi értelemben viszont külső tulajdonosnak számítana, vagyis szavazati jog híján üzletrészvagyona felett nem rendelkezhetne.
Némileg más lenne a helyzet, ha a kormány időközben módosítaná a szövetkezeti törvényt, és a külső tulajdonosokat a gazdaságokban -- hasonlóan a tagi jogosítványokhoz -- szavazati joghoz juttatná. Az államot azonban -- függetlenül a szövetkezetekben szerzett üzletrészek nagyságától -- ez esetben is csupán egy szavazat illetné meg "az egy tag, egy szavazat" szövetkezeti elv értelmében. Ezért szakértők szerint az államnak vagyonrendelkezési szempontból az lenne az érdeke, hogy a szövetkezeteket valamilyen módon gazdasági társaságokká alakítsa. Egyelőre kérdéses ugyanakkor, hogy ezt milyen eszközökkel érhetné el.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) üzletrész-rendezési szempontból egy lehetséges tárgyalási alapnak tekintené, ha az állam a megvásárolt üzletrészeket tartalék vagyonként átadná a szövetkezeteknek. Így ugyanis korrekt megoldásként nemcsak a kívülállók, hanem a tagok is kompenzációban részesülnének az elmúlt évek jövedelemveszteségeiért -- állítja a szervezet.