Szabad kereskedelem Amerika egészének

A Kanadától a Tűzföldig terjedő szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást részleteiben 2005. január 1-jéig kell kidolgozni, s 2005 végére kell hatályba lépnie. A most parafált egyezség értelmében a résztvevők 10-15 éves határidőt szabnak a vámok, kvóták és egyéb kereskedelmi akadályok teljes eltörlésére az egymás közti áruforgalomban. Az USA-t, Mexikót, Kolumbiát, Brazíliát és Argentínát is magában foglaló zónán belül tavaly 2700 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom folyt, s a térség országainak összesített GDP-je meghaladta a 11 400 billió dollárt.
A világ lakosságának csaknem egyhatodát felölelő zóna hivatalos neve Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA). A kanadai külkereskedelmi miniszter a találkozó végeztével úgy vélekedett, akár már az áprilisi quebeci pánamerikai csúcstalálkozóra elkészülhet a most parafált FTAA-szerződés végleges változata a leendő zóna négy hivatalos nyelvének mindegyikén (angol, francia, portugál és spanyol), s így azt alá is lehet ott írni.
"A következő hónapok és évek során a kereskedelmi liberalizáció terén egyfajta versenynek leszünk tanúi" -- jósolta Buenos Airesben Robert Zoellick, az USA elnökének kereskedelmi megbízottja a Reuters szerint. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az FTAA segíthet elindítani a világkereskedelmi liberalizációs tárgyalások újabb fordulóját is a WTO novemberi katari miniszteri találkozóján.
Az FTAA a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete lesz. A zóna gazdagabb országai (USA, Kanada) az Amerika-közi Fejlesztési Bankkal karöltve technikai és pénzbeli segélyeket is kilátásba helyeztek az övezet megalakításában való részvételhez a térség szegényebb államainak.

Nyolcszázmillió lakost és 34 országot tömörítő szabadkereskedelmi zóna megalakítását határozták el az észak-, közép- és dél-amerikai államok, valamint a karibi térség kormányai szombaton Buenos Airesben. VG-összefoglaló-->