A lezárt fejezetek számát illetően Szlovénia Észtországgal és Ciprussal holtversenyben áll az élen a jelöltek között (18-18 félretett témával). Magyarország 17 lezárt fejezete a tagjelölti "élmezőny" sereghajtói pozíciójára elegendő, míg Cseh- és Lengyelország némileg lemaradt a múlt heti főtárgyalói fordulók után.
Megfigyelők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a lezárt fejezetek száma meglehetősen csalóka mércéje az előrehaladásnak. Egy-egy nyitott fejezet tekintetében a haladás kilátásai nagymértékben különböznek, ha csak egy konkrét kérdés számít megoldatlannak (mint például Magyarország esetében a kultúra és audiovizuális politika témakörében), illetve ha kérdések tömkelege eldöntetlen (mint például Magyarország esetében a környezetvédelem terén).
Ilyen tekintetben Csehország lemaradása is viszonylagosnak számít prágai hivatalos értékelések szerint. A cseh kormány úgy véli, még ebben a fél évben áttörés következhet be négy fejezetben is, s Prágában lehetőséget látnak másik három fejezet "kipipálására" is.
Varsó ebből a szempontból rosszabbul áll. Rövid időn belül csupán egy fejezet félretételére lát esélyt a lengyel kormány, ráadásul az ősszel parlamenti választások is esedékesek, ami minden bizonnyal alaposan megköti majd a tárgyaló delegáció kezét a kompromisszumkeresésben.
A csatlakozási tárgyalásokat csak tavaly kezdett országok közül a múlt heti fordulóban Litvánia szerepelt a legjobban (hat fejezetet is lezárt), általános megrökönyödést keltve a többi "helsinki" jelölt körében. Vilnius gyors előretörését leginkább annak tulajdonítják, hogy számos fejezetben eltekintett átmeneti mentesség iránti kérelmek megfogalmazásától.