Zavar a hazai marhapiacon

Több mint 10 százalékkal, 192 forintról 171-re csökkent az utóbbi néhány hétben a húsipari feldolgozásra szánt szarvasmarhák kilónkénti felvásárlási ára a hazai piacon. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára lapunknak elmondta: a mintegy 20 forintos áresés fokozódó piaci zavart jelez. Csökken ugyanis a feldolgozók érdeklődése az állatok iránt, mivel az ágazatban növekszik a bizonytalanság a kergemarhakórral (BSE) összefüggő itthoni állat-egészségügyi korlátozások miatt.
Zádori szerint különösen az okoz problémát, hogy az FVM rendelkezése alapján a hazai vágóhidaknak április 30-tól a fejjel együtt el kell távolítaniuk az egyévesnél idősebb szarvasmarhák gerincoszlopát is. A körlevélben kiadott, európai uniós előírásokkal indokolt állat-egészségügyi intézkedést ugyanakkor a húsipar nem teljesen érti.
Egyes külföldi (több esetben EU-s) vevők ugyanis éppen azt szorgalmazzák, hogy a magyar cégek az eddigi technológiával feldolgozott (vagyis csontos marhahúst) szállítsanak ki a továbbiakban is. Ilyen kérés például több francia importőrtől is befutott, de az igények kielégítése májustól ellentmondana az FVM követelményeinek -- közölte a titkár.
A bizonytalanság miatt a Gyulai Húskombinát Rt. a VHT-nál máris bejelentette, hogy leállítja marhavágásait -- tudtuk meg. Zádori szerint hasonló lépést fontolgat több más húsipari cég is. Különösen veszélybe kerülhet a tejelő szarvasmarha-állományokból kiselejtezett, kevésbé értékes tehenek és bikaborjak feldolgozása. Ezekből "túltermelés" alakulhat ki, mivel az élőállat-export is minimális. Ezért a titkár lapunkkal közölte: a VHT a helyzet megoldására két héten belül bizottságot kíván felállítani az érintett ágazati szervezetek és az FVM részvételével.
EU-s előírás, hogy a szarvasmarhák gerincoszlopa nem értékesíthető -- közölte lapunkkal Herpay Laura, az FVM főosztályvezető-helyettese. Hozzátette: bár a gerinccsontokat a boltokban is el lehetne dobni, az agrártárca a vágóhídi eltávolítás mellett döntött a bolti összegyűjtés és ellenőrzés nehézségei miatt. Herpay tájékoztatása szerint ezt az előírást az FVM csak a belföldi forgalmazásban követeli meg. Az EU ugyanakkor az export esetében azt kérte, hogy Magyarország ne engedjen ki úgynevezett speciális veszélyességű anyagokat (SRM). Ha az unió a csontos húst mégis igényelné, a mai szabályozást korrigálni lehetne. Az FVM nem zárkózik el a belföldi előírások újratárgyalásától sem -- közölte Herpay.
Feszültség származhat abból is, hogy tilos lesz a hazai szarvasmarhabél felhasználása, miközben az import -- a juhbél esetében is -- rendkívül korlátozott (számos relációból pedig tilos). Remény Ervin, a kis és közepes húsfeldolgozókat tömörítő Húscéh ügyvezető alelnöke elmondta: a megkötések miatt a juhbeles virsli, illetve a marhabéllel készült szafaládé és több kolbászféleség eltűnhet a hazai piacról. Herpay kérdésünkre közölte, hogy a hazai juhbelet továbbra is feldolgozhatják a gyártók. A BSE-prion terjedése miatt veszélyes szarvasmarhabelet viszont műbéllel kell helyettesíteniük termékeikben.
A májustól megkövetelt új vágási technológiára egyébként át tudnak állni a gyártók, de Zádori szerint ez jelentős többletkiadást okoz. Ugyancsak kérdéses, hogy ki és milyen mértékben viseli majd az úgynevezett priontesztek költségeit, ha azokat a teljes szarvasmarha-állományra ki kell terjeszteni. Az FVM korábban jelezte, hogy vizsgálja az állat-egészségügyi intézkedések pénzügyi hatásait.
A VHT mindenesetre úgy számol, hogy mintegy 200 forinttal kellene növelni a marhahús kilónkénti fogyasztói árát, ha a BSE-vel összefüggő pluszkiadások zöme a húsipart terhelné. Ez 25-30 százalékos drágulást jelentene a mai 770 forintos bolti átlagárhoz képest. Ágazati feszültséget okozna ugyanakkor, hogy a hazai marhahúskereslet is tetemesen csökken. A Húscéh kimutatásai azt tükrözik, hogy a fogyasztás 2001 elejére 50-57 százalékkal esett vissza a korábbiakhoz képest. Ez erőteljesen akadályozhatja az esetleges húsipari áremeléseket.