Adóharmonizáció három témában

Az adóharmonizációt alapvetően nem támogató Bolkestein szerint az említett területeken azért van szükség bizonyos egységesítésre, mert ezzel javulna az unió belső piacának működése. A bizottsági illetékes nézeteit rögzítő tanulmány a jövő héten kerül a testület plénuma elé, ám a készítők nem számítanak arra, hogy a bizottság azonnal elfogadja azt -- írja a Wall Street Journal Europe.
Bár a dokumentum nem foglal határozottan állást az adóharmonizációs vitában, megfigyelők szerint a benne foglaltak elegendők lesznek ahhoz, hogy a Brüsszel adóharmonizációs törekvéseit aggodalommal szemlélő tagországok hangosan tiltakozzanak. Theresa Villiers, az Európai Parlament egyik brit konzervatív képviselője szerint most "kibújt a szög a zsákból": a bizottság első ízben jelezte nyíltan, mely területeken kívánja erőltetni az adók egységesítését.
Egyelőre mindössze az általános forgalmi adóra vonatkozóan van érvényben uniós előírás: az 1977-ben meghozott rendelkezés szerint a szóban forgó elvonás mértéke egyetlen tagállamban sem lehet alacsonyabb 15 százaléknál (egyes tagországoknak ugyanakkor ez alól is sikerült derogációt kiharcolni bizonyos termékfajták vonatkozásában). A vállalati és személyi jövedelamadók megállapítása teljes mértékben a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, így nem meglepő, hogy míg Írországban a vállalatok átlagosan csupán 24 százalék nyereségadót fizetnek, Németországban ez a ráta 54 százalék.
A Bolkestein-tanulmány szerint a bizottság részletes jelentést készít a 15 különböző vállalati adórendszer működésének az egységes piacra gyakorolt hatásairól. A terület harmonizációjának irányában egyébként komoly nyomás tapasztalható az uniós szociáldemokrata erők részéről. Christa Randzio-Plath, az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának német baloldali elnöke például nemrég kijelentette: az igazságos verseny érdekében szükség van koordinációra.