Áprilisban csökkent a drágulás üteme

Az előzetes várakozásoknál valamivel kisebb, 0,7 százalékos volt az egyhavi áremelkedés áprilisban. Így a piac által várt 10,4-10,5 százalékos tizenkét havi drágulás is némileg alacsonyabb, 10,3 százalék lett. Márciusban 10,5 százalékos volt az áremelkedés üteme. Tavaly július óta ez a második alkalom, hogy a tizenkét havi indexben csökkenést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal.
Az év negyedik hónapjában márciushoz képest a szolgláltatás- és az élelmiszerárak immár megszokottnak mondható emelkedése mellett a ruházati cikkek drágultak leginkább. Ez elsősorban szezonális okokra vezethető vissza. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy korábbi dinamikájához képest kissé visszafogottabban nőttek az élelmiszerek és szolgáltatások árai -- mondja Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír elemzője. Kovács György, a DG-Bank makroelemzője is a szolgáltatásárak alacsony dinamikáját tartja figyelemre méltónak.
A KSH szezonális hatásoktól megtisztított -- úgynevezett maginflációs -- mutatója szintén kisebb értéket mutatott, a márciusi 10,3 százalékról 10,2 százalékra csökkent.
Az elemzők összességében hasonlóan ítélik meg az áprilisi áralakulást. Az erős szezonális hatásoknak kitett hónap csupán az üzemanyagárak emelkedésében és a már említett szolgáltatásárak tekintetében tért el egy "átlagos" áprilistól. Ugyanilyen nagy az egyetértés abban is, hogy májusban nem lehet számítani további jelentős javulásra. A húsárak havi emelkedése akár 10 százalék feletti is lehet, és a benzináremelésnek is van áthúzódó hatása -- mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Török szerint májusban 10,2 százalékra csökkenhet a tizenkét havi drágulás üteme. Ennél pesszimistább Vojnits és Kovács, akik az árdinamika növekedését várják az utolsó tavaszi hónapban.
Vannak véleménykülönbségek viszont az egész éves áralakulás tekintetében. Kovács úgy véli, hogy az idei infláció nagymértékben meghatározott a hatósági áremelkedés és a szezonális mozgások miatt. A gyógyszer- és gázáremelés negatív hatásán túl a nyári időszak szolgáltatásainak áremelkedésére is számítani lehet. A forint erősödésének hatása az idén legfeljebb az üzemanyagárakban jelentkezhet látványosan, ezért az elemző a 2001-es inflációra vonatkozóan fenntartja 9,2 százalékos előrejelzését.
Török Zoltán szerint is mérsékli a sávszélesítés inflációcsökkentő hatását az a tény, hogy a dinmikusan dráguló árucsoportokra -- élelmiszer és szolgáltatások -- a forint erősödése nem hat. A közgazdász véleménye szerint azonban a harmadik negyedévben -- az erős bázishatás következtében is -- jelentősen csökkenhet az infláció. Török június-júliusra várja, hogy a tizenkét havi áremelkedési ütem egy számjegyűre csökken. Így elképzelhető, hogy a kormány hivatalos, 8-9 százalékos inflációs prognózisa teljesüljön. Az év egészére 9, decemberre 7 százalékos árdinamikát vár az elemző.
Vojnits Tamás ennél is optimistább, ő 8,6-8,8 százalékos éves átlagos inflációt vár.