Atom helyett földgáz

Az amerikai tapasztalatok alapján Illés Zoltán szerint nyilvánvaló, hogy az atomerőművek élettartama rövidebb, mint az eredetileg tervezték. Hozzátette: nincs kormányzati álláspont a paksi reaktorok élettartam-hosszabbítását illetően, egy ilyen beruházásról egyébként is az Országgyűlésnek kell dönteni. Csak az atomlobbi beszél erről a tervről, önös érdekből -- tette hozzá. Az élettartam-hosszabbítás finanszírozására egyébként sem volna fedezet a magyar költségvetésben. Egyik napról a másikra nem lehet lecserélni a paksi atomerőművet, hiszen egy ilyen lépésnek számos társadalmi, szociális, gazdasági vonatkozása van, ezért komplex gazdasági megoldásra, programra van szükség.
A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint a paksi élettartam-hosszabbítás ellen szól, hogy az emberek nagy többsége elutasítja a nukleáris energiatermelést. Ennek ellentmond, hogy egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság 76 százaléka elfogadja az atomerőműveket, sőt, 49 százalékuk támogatná akár egy új építését is, ha az Pakson történik.
Magyarország ugyanúgy oroszgáz-függő, mint Európa egésze, s ha nincsenek jó, csak rossz megoldások, a kisebb rosszat kell választani. Ezt a Világgazdaságnak arra a kérdésére válaszolta, hogy a paksi nukleáris blokkok földgázalapon történő kiváltása tovább növelné-e az ország földgáz-, s ezzel együtt Gazprom-függőségét.
Azt pedig azért nem tartja aggályosnak a környezetvédelmi bizottság elnöke, hogy egy alaperőművet több, kisebb kogenerációs földgázblokkal váltsanak fel, mert szerinte a 2004-2006 táján várható uniós csatlakozást követően a francia, a holland, vagy a német alaperőművek Magyarország alaperőművei is lesznek.
Némi vállalt cinizmussal Illés Zoltán megjegyezte, de döntsenek bárhogyan is a paksi élettartam-hosszabbítás ügyében, úgysem lesz pénz a megvalósításra.