Landaburu szerint a tárgyalások láthatóan abba a szakaszba léptek, amelyben egyre több téma kiemelten érzékeny kérdésnek számít a tagországok némelyikének. Példaként említette a jelenlegi regionális támogatások fenntartására vonatkozó spanyol követelést, valamint a földvásárlás ügyét az agrárfejezettel egy időben tárgyalni akaró -- kérészéletűnek bizonyult -- francia kezdeményezést. Szerinte mindkettő az eredetileg kitűzött tárgyalási elvektől való eltérést jelent, s mint ilyen elfogadhatatlan.
A júniusi göteborgi EU-csúcson Landaburu szerint nem várható a tagjelölt országoknak eddigi teljesítményük alapján való differenciálása. Feltétlenül megoldást kell és lehet viszont találni az utóbbi időszakban felmerült különböző vitás kérdésekre, mindenekelőtt a spanyol támogatási igényekre és a bizonyos szolgáltatási ágazatok ideiglenes korlátozására vonatkozó német--osztrák felvetésre.
A brüsszeli főtisztviselő nem lát lehetőséget a szolgáltatásokra vonatkozó -- Magyarországgal már lezárt -- fejezet újranyitására. Azt azonban elismeri, hogy kezelni kell azokat a tagállami aggodalmakat, amelyek a munkavállalás korlátozásának a szolgáltatási szabadság révén történő esetleges kijátszására vonatkoznak.
A spanyol felvetést Landaburu odáig védhetőnek nevezte, hogy úgymond valóban nem fair, ha a bővítési költségek egy részét éppen az EU szegényebb tagországaira hárítják. Madrid azonban egyszerre három dolgot szeretne elérni. Elismertetni, hogy az általuk felvetett probléma valós; felkérni a bizottságot, hogy készítsen előzetes munkaanyagot a számítási módokról még a jövő évi spanyol elnökség előtt; és kierőszakolni, hogy az egész kérdéskört oldják meg a csatlakozási tárgyalások lezárulta előtt.
Az első két spanyol elvárás teljesítése Landaburu szerint sem kizárt. Az utolsó azonban aligha lehetséges. "Az Európai Bizottság már világosan értésre adta, hogy lehetetlen a jövőbeni közös pénzügyi kereteket megtárgyalni és tisztázni már a csatlakozási tárgyalások idején" -- emlékeztet a főigazgató. Nem lehetséges, hiszen az EU politikailag elkötelezte magát, hogy a csatlakozási tárgyalások végigviteléhez nem támaszt újabb feltételeket.
Hasonló "összekapcsolás-ízű" törekvés volt az a múlt heti -- szerdán jelen formájában visszavont (VG, 2001. május 24.) -- francia törekvés is, amely a tőke szabad mozgásához tartozó földvásárlási problémát félre akarta tenni, és csak az agrárfejezet megvitatása idején kívánta elővenni.
"Aki különböző problémákat összekapcsol, az azt éri csak el, hogy késik a tárgyalások befejezése. Az ugyanis technikai, politikai és minden más szempontból világos, hogy lehetetlen a jövő év végéig megoldást találni akár a 2007--2013 közötti pénzügyi keretekre, akár a közös mezőgazdasági politika reformjára. Arról nem is beszélve, hogy ez utóbbiak vitájában már az újabb tagállamoknak is részt kell venniük" -- teszi hozzá.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy vajon nem hasonló összekapcsolás-e az egyes szolgáltatási szektorok Németország és Ausztria által szorgalmazott bevonása a munkaerő szabad áramlását tárgyaló fejezetbe. Landaburu szerint a szolgáltatási fejezet újranyitása lehetetlen. "A tárgyalási alapelvek értelmében ugyanis csak akkor lehet szó fejezet-újranyitásról, ha számottevő új joganyag merült fel, vagy ha a jelölt ország láthatóan nem tud megbirkózni a joganyag átvételével és végrehajtásával." De pusztán azért, mert valamely tagállam úgy érzi, hogy elfelejtett valamit idejében tisztázni, nem lehet szó újranyitásról.
Másfelől viszont ő is úgy látja, hogy "van bizonyos kapcsolat egyes szakmák és a személyek szabad áramlása között, ami némelyik tagállamnak komoly nehézséget okozhat a bővítés után, ha csak nem hoznak bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket". Heteken át zajlott a vita arról, mely szektorok tartozzanak ide. A két érintett ország kezdetben oly hosszú listával állt elő, hogy az hiteltelen volt. "Értésre adtuk, hogy azon szektoroknál tudjuk csak elfogadni a korlátozást, amelyek számára valós fenyegetést jelent az azonnali liberalizáció."
A mai -- sokkal szerényebb -- lista élén az építőipar áll. Ez Landaburu szerint is érthető. "Világos, hogy egy berlini cég, amelyik német bért fizet, és német társadalombiztosítási terhek húzzák, rendkívül hátrányos helyzetbe kerül, ha a mai feltételek mellett beállít egy prágai vagy varsói cég, és meghatározott időre hazulról hoz munkaerőt egy munka elvégzéséhez. Ezt valóban kezelni kell. Azt hiszem, sikerül konkrét és ugyanakkor rugalmas megoldást találni."
Az persze továbbra is kérdéses, hogy a jelenlegi patthelyzetet sikerül-e -- legkésőbb a göteborgi csúcson -- megoldani, kielégítve a spanyol igényeket a kohéziós politikában, és megnyitni az utat a közös álláspont előtt a munkaerő-fejezetnél. Landaburu szerint nem lehet kérdéses ezen kérdések megoldása. "A csatlakozási tárgyalások menetére tavaly felvázolt ''útiterv'' tartása számomra alapvető jelentőségű. Ha nem így teszünk, az egész folyamat hitelességét ássuk alá a jelöltek szemében. Ezt a problémacsomagot mindenképpen rendezni kell június 30. előtt" -- mondta a brüsszeli főtisztviselő.
Az EU vezetői Göteborgban Landaburu szerint megvitatnak egy helyzetjelentést a tárgyalásokban tavaly december óta bekövetkezett haladásról. Ugyanakkor "nem áll szándékunkban továbblépni ahhoz képest, amit Nizzában leszögeztünk. A svéd elnökségi program egyik prioritása a csatlakozási folyamat előrelendítése. Nyilvánvaló, hogy e prioritásból a lehető legnagyobb politikai profitot akarják kihozni. Sok tagország azonban nem akar még tovább lépni Nizzához képest, ezért a bizottság is arra törekszik, hogy olyan megközelítéshez nyújtsunk segítséget, amely ha világosabbá is tesz egyes pontokat, azért alapvetően a nizzai keretek között marad."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.