Kevés orvvadász bukik le

A napokban hozott határozatot a Soproni Városi Bíróság abban a bűnügyben, ahol négy vádlottat ítéltek el első fokon orvvadászatért. A vádlottak 1998-ban 424 nagyvadat lőttek ki, ami Győr-Moson-Sopron megye éves vadászati tevékenységének 7 százaléka. Egy évvel később pedig több mint 250 nagyvadat ejtett el -- elsősorban Petőháza és Röjtökmuzsaj térségében -- a négy elítélt, akik közül az elsőrendű vádlottat 5 év és 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte a bíróság (az elítéltek közül kettő korábban hivatásos vadász volt) -- hangzott el a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján.
Faragó Sándor, a Sopron Tájegységi Vadászszövetség elnöke elmondta, hogy az orvvadászat ma meglehetősen szervezett formában történik Magyarországon, amelyet többnyire illegális lőfegyverrel követnek el. A Sopron környékén legutóbb lebukott bűnelkövetők a vadak húsát mintegy 5-10 millió forintért értékesítették.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára arról számolt be, hogy jelenleg az orvvadászok 20-30 százaléka lepleződik le becslésük szerint. 1999-ben és 2000-ben összesen 348 alkalommal értek tetten orvvadászokat a hatóságok, ezen esetek közül a legnagyobb volt a közelmúltban a soproni bíróságon tárgyalt ügy.
A főtitkár szerint ugyan a társadalom minden rétegéből kerülnek ki orvvadászok, ám elsősorban a szegények és az újgazdagok folytatnak nagy számban ilyen tevékenységet. Amíg az előző csoportnál egyértelműen megélhetési bűnözésről van szó, addig a másik rétegbe tartozó elkövetőket a vagyon- és a trófeaszerzés motiválja egyebek között, valamint a vendéglátóipar ellátására is ezek szakosodtak.
Meglehetősen nehéz az orvvadászok által okozott kár meghatározása, mivel nem minden vad kerül elő. Ugyanakkor az így kilőtt állatok tenyészértéke éves szinten több száz millió forint is lehet. Az orvvadászatok 90 százaléka a hússzerzésre irányul.
A főtitkár úgy ítéli meg, hogy az igazságszolgáltatás gyakorlata e bűncselekményeknél általában nem kedvez a vadászszakmának.