Kizárólagos kormányellenőrzés
Az MFB új szabályozása szerint a költségvetési törvényben meg kell határozni a bank által forrásszerzés céljából kül- és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát, mely után a központi költségvetés készfizető kezesként felel. Az idei, érvényes költségvetés ugyanakkor -- a régi gyakorlatnak megfelelően -- csak a külföldi hitelfelvétel utáni állami helytállásról rendelkezik, azt 180 milliárd forintban maximálja. A belföldi hitelek utáni kezességre nem szab felső limitet, egyébként pedig az egyedi garanciakeretben szerepelteti -- jelenleg 60 milliárd forintot.
Varga Mihály pénzügyminiszter lapunk kérdésére elmondta, nem marad meg a 180 milliárd forintos keret. Azt a belföldi forrásszerzések összegével -- beleértendő a már engedélyezett, 60 milliárd is --, illetve a tervezett kötvénykibocsátások nagyságával megemelné a kormány az idén -- sejtette.
A lépéssel elhárul ugyan az egyedi garanciavállalási előirányzat jelenlegi törvénysértése, az, hogy a jogszabály által megszabottnál mintegy 25,3 milliárd forinttal magasabb a kormányzati egyedi kezességvállalások összege. Nem változik ugyanakkor az a tény, hogy a költségvetési törvényben engedélyezettnél magasabb mértékben vállal készfizető kezességet ez évben a kormány -- tette hozzá neve elhallgatását kérő szakértőnk.
Az Országgyűlés lapzártánk után szavazott az MFB-ről szóló törvényjavaslatról. Az ellenzéki pártok előre jelezték: nem fogadják el a törvényjavaslatot. Keller László MSZP-s képviselő szerint a pénzintézet eddig is a kormány házibankja volt, de ezt most törvényben is lefektetik. Az SZDSZ pedig egyenesen a bankot szüntetné meg. Nincs szükség olyan pénzintézetre amelyen keresztül a kormány közpénzeket szór el -- fogalmazott a Világgazdaságnak Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő.
A törvény elfogadásával a kormány kizárólagos ellenőrzése alatt marad az MFB. A kormánypárti képviselők minden olyan módosító javaslatot leszavaztak, amely a kormány hatáskörét csökkentette volna. Így nem fogadták el azt a módosító indítványt sem, amely az Állami Számvevőszékre bízta volna az ellenőrzést. Az MFB az Országgyűlésnek sem lesz köteles beszámolni gazdálkodásáról, kizárólag a tulajdonosi jogok gyakorlójának (amely egy kormányhatározat értelmében a Gazdasági Minisztérium), és a kormánynak kell bemutatnia éves mérlegét. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait is a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki, illetve mentheti fel.
A parlamenti vita során egyetlen lényeges ponton változott az előterjesztés. Eredetileg a jogszabály engedélyezte volna, hogy az MFB korlátlanul hitelezze a saját portfóliójába tartozó cégek eladását. Ezt törölték a törvényből. Maradt viszont az a szabály, hogy a bank egyetlen ügyfelének a szavatolótőkéje 45 százalékát folyósíthatja, míg a kereskedelmi bankok ilyen esetben ennek csak 25 százalékáig vállalhatnak kockázatot. Ez Keller László MSZP-s képviselő szerint sérti a versenysemlegességet. Emellett kifogásolja azt is, hogy csak általánosan megfogalmazott feladatrendszert tartalmaz a törvény. A jogszabályalkotó -- amint azt a törvényjavasalat általános indoklásában is kifejti -- az MFB-t az állami gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzések megvalósítása eszközének tekinti. Feladatai között megfogalmazta: a pénzintézetnek elő kell segítenie a gazdaság modernizációját, részt kell vennie az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokban, valamint az állami források kihelyezésében.
A törvény értelmében az MFB jegyzett tőkéjét csaknem 12 milliárd forinttal meg kell emelni június 30-ig, ugyanis az a jövőben nem csökkenhet 60 milliárd forint alá.
