Konzervgyárak: kész a Kehi-jelentés

Elkészítette a Kehi a tíz kisebb, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei konzervgyár 1999-es állami garanciális hitelezéséről szóló vizsgálati jelentését -- tudta meg lapunk. A jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló dokumentum szerint a Kehi megkérdőjelezi a hitelügylet létjogosultságát.
Mint ismert, a konzervüzemek a kormány döntésével Torgyán József volt agrárminiszter kezdeményezésére juthattak 2,33 milliárd forintos hitelhez 1999-ben. Az okot az egy évvel korábbi orosz pénzügyi krach adta. A pénzfelvételhez százszázalékos állami garancia járt. A hiteleket azonban -- többszöri meghosszabbítás ellenére -- egyetlen cég sem törlesztette. Emiatt közülük hétnél a bankok (korábbi információink szerint a CIB és a Volksbank) már kezdeményezte az állami garanciák beváltását. Így elképzelhető, hogy 1,6 milliárd forintnyi hitelt végső soron a költségvetésnek (az adófizetőknek) kell megfizetnie. Szakértők nonszensznek tartják, hogy egy állami tranzakció nyomán ilyen nagy legyen a garanciabeváltási arány.
A Kehi vitatja a hitelügylet létjogosultságát is. Több olyan cég is hitelt kapott, amelyikről előre lehetett sejteni, hogy a banki forrásokat nem tudja visszafizetni (vagyis a pénzintézeteknek be kell váltaniuk az állami garanciákat). Mint ismert, a mátészalkai Vega-Food Kft. a hitelfelvétel után csaknem azonnal felszámolás alá került. Később ugyanilyen sorsra jutott a nyírmihálydi Margaréta Kft. és a debreceni Big Company Rt. is. A baktalórántházi Uránia Kft. pedig végelszámolás alatt áll. A garanciabeváltás után az APEH-nek kell megkísérelnie a tartozások behajtását. Korábban ugyanakkor lapunkkal több felszámoló is azt közölte, hogy a cégeknél már nincs elegendő értékesíthető vagyon.
A hitelügylet egyik kulcsmozzanata az volt, hogy a kormány döntése előtt néhány nap alatt többszörösére "nőtt" a gyáraknál nyilvántartott, FVM-es előterjesztésekben rögzített eladatlan árukészlet értéke. A készletek azért voltak fontosak, mert későbbi értékesítésük garanciát adhatott volna a hitelek biztonságos törlesztésére (az állami kezességbeváltás elkerülésére). Kormányzati forrásból úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a kifogásolt értékváltoztatás miatt a Kehi az ARH egyik munkatársának személyi felelősségét is felveti. Ellene korábbi információink szerint fegyelmi eljárás indulhat.
Mint ismert, a kedvezményben részesített szabolcsi cégek közül többet összefüggésbe hoztak megyei kisgazda politikusokkal. Tény, hogy Lengyel János FKGP-s képviselő a túrricsei Vépisz Szövetkezet elnöke. Balogh Gyula megyei kisgazda elnököt pedig a nyírlugos-cserhágói Cser-Food Rt.-hez közel állóként említették, elsősorban korábbi igazgatósági tagsága miatt. Balogh azonban ezt többször határozottan cáfolta, és kijelentette, hogy képviselővé választása óta konzervügyekkel nem foglalkozik. Információink szerint rájuk nézve a Kehi-jelentés nem tartalmaz terhelő megállapításokat. Korábban úgy értesültünk, hogy a hitelügy kapcsán felvetődhet Torgyán József exminiszter és Szabadi Béla menesztett politikai államtitkár felelőssége is. Úgy tudjuk azonban, hogy vizsgálatai során nem jutott ilyen következtetésekre a Kehi.