Korrekciót igénylő költségvetés

A büdzsétervezéshez használt inflációs prognózis komolytalansága okozza, hogy jelentős -- elemzők szerint 100-250 milliárd forint körüli -- pluszbevételhez jut a költségvetés. Szinte biztos, hogy módosítják a központi kassza kiadási és bevételi főösszegét. Ugyanerre a sorsra jutnak a társadalombiztosítás alapjai is. Az is borítékolható, hogy a hiány mértékét változatlanul hagyja a Ház, módosítása ugyanis pótköltségvetés beterjesztéséhez vezetne.
Már most látszik, hogy "elszaladt" a gyógyszerkassza, talán megáll majd plusz 20 milliárd forint körül. Több pénzt költünk nyugdíjakra, összességében 50 milliárddal. A Pénzügyminisztérium azt ígéri, az infláció miatt magasabb bérkiáramlással járó többlet-járulékbevételekkel éppen megteremthető majd a nyugdíjemelés forrása, nem kell besegíteni a központi költségvetésből.
Az említett tételek jórészt úgynevezett felülről nyitott előirányzatok, túlteljesítésük nem követel törvénymódosítást. Azt elég jövőre, a 2001-es zárszámadásban korrigálni. Inkább a kiszámítható fiskális politika deklarálása miatt jelzésértékű a büdzsé év közbeni korrekciója. Már ha lehet kiszámítható költségvetési politikáról beszélni az inflációs prognózis és a valós áremelkedések mintegy 70 százalékos eltérése esetén.
Nemcsak a jócskán alultervezett inflációs vonalon kell módosítani a költségvetést. Kormányhatározat tartalmazza, hogy a központi kasszából a társadalombiztosítási alapokhoz kell átcsoportosítani a tavaly decemberben egyszeri nyugdíjemelésre letéti számlára utalt 15 milliárd forintot, a 2000. évi zárszámadási törvény keretében. Erre a sorsra jut a béremelések fedezetére "félretett" 25 milliárd forint is. Az átcsoportosítás azonban nem a tavalyi költségvetést érinti, az összesen 40 milliárd forint az idei kasszában jelenik meg, bevételként.
A témához tartozik, de nem igényel azonnali korrekciót a költségvetés azon passzusa is, mely szerint az idén a nyugdíjemelés számításánál 8,6 százalékos országos nettó átlagkereset-növekedést és 6 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Elég, ha ezt a paragrafust a 2001. évi zárszámadással módosítja az Országgyűlés -- majd valamikor 2002 novemberében.
A törvényalkotók fantáziáját dicséri az állam fejlesztési bankja számára készített törvény szövege is. Ez úgy rendelkezik, hogy az MFB hitelei után kül- és belföldön vállalt garanciákat egy összegben kell tartalmaznia a költségvetési törvénynek. Jelenleg mindössze a külföldi hiteleket számszerűsíti a költségvetés, a belföldi kezességvállalásokat az egyéb garanciákkal közösen kezeli. A fejlesztési bankról szóló törvény elfogadása okot ad arra, hogy a költségvetési jogszabály szövegét is módosítsák, az egyedi kezességek közül 60 milliárd forint megnöveli a 180 milliárdos külföldi keretet, egyben a kormányzat által vállalható garanciák növekedésével.
A Felső-Tisza-vidéki árvízkárok miatt kell átcsoportosítani más tárcához a Gazdasági Minisztérium 2,5 milliárd forintját. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is rosszul jár a helyreállítás miatt, igaz, csak 25 millió forintot kell más fejezet rendelkezésére bocsátania.
Jó esély van arra, hogy -- az elmúlt évekhez hasonlóan -- az idén is eltekintsen a központi költségvetés az ÁPV Rt. osztalékbefizetésétől. Ez akár 36 milliárd forintnyi terhet is levehet a privatizációs szervezet válláról.