Lassul az eurózóna motorja

A német gazdasági növekedés lassulásának tényét a Bundesbank, a pénzügyminisztérium és a kutatói szféra után immár a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal is megerősítette. Eszerint az idei első három hónapban a GDP 2 százalékkal növekedett, ami 1999 harmadik negyede óta a legrosszabb adat. Az irányzatot a hivatal az átlagostól elmaradó lakossági és közületi fogyasztással és -- az éves rátán 3,2 százalékkal csökkenő -- állótőke-beruházásokkal indokolta. Egyedül az export tartotta magát valamelyest, dacolva a romló külgazdasági feltételekkel.
Az inflációt illetően már az utóbbi napokban közétett tartományi felmérések sejtették, hogy évek óta nem tapasztalt magasságba szökött az általános drágulás rátája.

Hessenben 3, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban egyaránt 3,5 százalékos éves pénzromlási ütemet észleltek. A Reuters szerint májusban a szövetségi állam egészében is 3,5 százalékra gyorsult az éves rátára számított infláció, amire 1993 vége óta nem volt példa. Az uniós, harmonizált módszerekkel számított adat ennél is rosszabb, 3,6 százalékos volt, szemben az áprlisban a két módszerrel külön-külön kihozott 2,9-del. Az előző hónaphoz viszonyított drágulás májusban 0,5 százalék volt, szemben az áprilisi 0,4-del.
Az irányzatot elemzők mindenekelőtt az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok gyors drágulására vezetik vissza. A német termelői árak áprilisban 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az infláció miatti panaszokra némi vigaszt jelenthetnek azok az elemzések, amelyek szerint a mostani áramelkedési hullám májusban tetőzött, főleg azért, mert véget érni látszik az utóbbi hónapok állat-egészségügyi és élelmiszer-ipari válsága.
A konjunkturális és inflációs problémák uniós dimenzióit jelzi, hogy tegnap a francia statisztikai hivatal is a növekedés lassulását jelző adatokat tett közzé. Eszerint az idei első negyedévi GDP csak 0,5 százalékkal haladta meg a tavalyi utolsó három hónapban mértet. A tavalyi október--decemberi GPD még 0,8 százalékkal volt nagyobb, mint az azt megelőző három hónapé. Az idei január--márciusi időszak bruttó hazai terméke 2,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbi időszakban mértnél, ami elmarad a korábbi negyedévekben megszokott, jóval 3 százalék feletti éves ütemtől.
A francia inflációról még csak áprilisi adat ismeretes, ami márciushoz képest 0,6 százalékos pénzhígulást jelzett, a májusi mutatót azonban itt tovább emelheti az üzemanyag-drágulás és az élelmiszerválság miatti áremelkedések sorozata. A Reuters szerint az árdinamikát illetően hasonló irányzatok érvényesülnek Olaszországban is.
A romló irányzatok miatt a jegybanki vezetők leglidércesebb álma jutott Wim Duisenbergnek: a monetáris politika eszközeinek felhasználásával egyszerre kellene gyógyírt kínálnia a gyorsuló inflációra, a lassuló gazdasági növekedésre és ez euró gyengélkedésére. A stagflációra utaló kilátások miatt az Európai Központi Bank számára a kamatváltoztatás jelenleg csak lefelé képzelhető el, ez azonban tovább tüzelné a hosszú idő után újraéledő inflációt, és gyengítené az egységes valuta ismét történelmi mélyponthoz közelítő jegyzését. Az ellentmondásos helyzetben az ECB kormányzótanácsa tegnap változatlan szinten hagyta a két héttel ezelőtt negyedponttal, 4,5 százalékra csökkentett irányadó kamatát.