Lassuló agrárműszaki fejlesztés

Az elmúlt fél évtizedben az új mezőgazdasági gépek száma évi 30-40 ezer között volt, ez mindössze 2-3 százaléka az állománynak. Ha fennmarad a tendencia, a gépek teljes cseréje több évtizedet is igénybe vehet, holott élettartamuk, gazdaságos használatuk ennél jóval rövidebb.
A kedvezőtlen helyzet egyik oka az új eszközök magas beszerzési ára, s hogy a gazdák a beígért támogatások mellett is a fizetés-, sőt hitelképtelenek. A hazai mezőgazdasági gépipar leépülése miatt értékben az eszközök csaknem 70 százalékát a nyugati országokból importálják, 16-17 százaléka kelet-európai eredetű, s csak a többi hazai.
A fejlesztés egyetlen pozitívuma, hogy (évente változóan) a beszerzett új eszközök 32-41 százalékát vették meg az egyre erősödő egyéni vállalkozások. A társasági formában működő termelőüzemekbe került a gépek 45-58 százaléka, míg a szövetkezeti gépberuházások csökkentek. Az előző két kategória együttes beruházása azért olyan magas, mivel ezek az újonnan létrejövő vállalkozások az általuk elgondolt, kifejlesztett termelési eljárásokhoz döntően új eszközöket próbáltak beszerezni.
A gépberuházások a rendszerváltás után, a 90-es évek elején mélyponton, szinte a nullán voltak. A fejlesztés, a korszerűbb gépekkel folytatott beruházások csak 1994-től indultak be, s az az évi, alig 20 milliárd forintot elérő vásárlások folyó áron számolva évente 28-30 százalékkal növekedtek. A lendület az elmúlt évig kitartott, noha a mezőgazdasági beruházások aránya 1998 után erőteljesen csökkent. Az évi 2-3 százalékos géppark "csererátája" így is igen alacsony.