Spanyolország feladta vétóját

Nevük mellőzését kérő brüsszeli források a Világgazdaság érdeklődésére kedden megerősítették, hogy Spanyolország EU-nagykövete az állandó képviselők szokásos szerdai ülésén formálisan visszavonja országa addigi ellenkezését a leendő kelet-európai tagtársakból várható munkaerő átmeneti korlátozásával szemben.
Értesülések szerint a spanyol nagykövet kölcsönös alapon már ebben a szellemben tájékoztatta brüsszeli német kollégáját. Tekintve, hogy a fejezet nagy része egyebekben javarészt már készen áll, mindez utat nyithat az előtt, hogy a téma még a göteborgi csúcs előtt -- valószínűleg a júniusi külügyminiszteri szintű fordulón -- napirendre kerüljön.
Emlékezetes, hogy az alapvetően német--osztrák nyomásra készült európai bizottsági tárgyalási álláspontjavaslat összesen hétéves időszakra nyitva kívánja hagyni a lehetőséget arra, hogy az ezt óhajtó tagállamok önálló nemzeti rezsim keretében tetszés szerinti mértékben korlátozzák a kelet-európai tagállamokból érkező személyek munkavállalását és letelepedését (beleértve ebbe bizonyos, előre meghatározott szolgáltatások mozgásterének a behatárolását is).
A spanyol diplomácia kezdettől fogva elvetette a tervezetet, arra hivatkozva, hogy nemzetgazdasági alapon a maga részéről ennek nem látja szükségét, elvi alapon pedig elfogadhatatlannak tartja az egységes piac e meghatározó szabadságjogainak a korlátozását.
Tekintve azonban, hogy ezzel egy időben Madrid határozott igényt jelentett be a mai -- spanyol szempontból meghatározó jelentőségű -- regionális támogatások reálértékének bővítés utáni megőrizhetőségére, a spanyol fellépést kezdettől fogva mindenki a két témakör politikai szintű összekapcsolásaként értékelte.
Brüsszeli források kedden úgy tudták, hogy a több mint két hónapos spanyol diplomáciai hadakozás végül egyik fronton sem hozott átütő eredményt. Madrid ugyanis nem csupán a "munkaerő-fejezet" elengedésére kényszerült rá, hanem továbbra sem számíthat a regionális felzárkózási alapok számítási módjának még a csatlakozási tárgyalások időszakában történő érdemi felülvizsgálatára.
Bizottsági és EU-diplomáciai források mindezek kapcsán emlékeztetnek, hogy a "munkaerő-fejezet" blokkolása a tárgyalási folyamatot késleltető tényezővé vált, ami ellentétbe került a nyilatkozataiban mindig is bővítéspárti hozzáállást hangoztató spanyol politikával. A regionális politika esetében hangoztatott -- önmagában amúgy sok tagállam és az Európai Bizottság által is osztott -- aggodalmakkal pedig az volt a baj, hogy a felvetett probléma tényleges tisztázására csakis az újabb (2007-től kezdődő) közös költségvetés megvitatása jegyében lehetne mód, aminek elkezdése azonban leghamarabb is csak 2003--2004-től esedékes. (A spanyol felvetés itt alapvetően a taglétszám bővüléséből adódó statisztikai torzulások kiküszöbölését, a sokkal szegényebb újabb régiók megjelenése nyomán a jogosultsági küszöbszint mesterséges -- nem érdemi fejlődést kifejező -- elmozdulásának kivédését célozta.)
Mindennek összekapcsolása a jelenleg zajló bővítési tárgyalásokkal a csak évek múlva esedékes kohéziós és költségvetési vita idő előtti előre hozását, vagy pedig a csatlakozási tárgyalások lezárásának kitolását eredményezte volna. Ezt a fajta megközelítést értesülések szerint Németország mellett Franciaország, Nagy-Britannia és a Benelux országok határozottan ellenezték.
Spanyol részről most azzal érvelnek, hogy a "munkaerő-fejezet" felszabadításával a labda immár a németek térfelén van. Mostantól Berlinnek kell tanújelét adnia annak, hogy elismeri a regionális politikával kapcsolatos spanyol aggodalmak megalapozottságát. Madridban arra számítanak, hogy lépésükkel immár a maguk oldalára állíthatják ez ügyben a tagállamok többségét.
EU-források szerint jó eséllyel már a tagországok nagyköveteinek mai ülésén elfogadhatnak egy olyan nyilatkozattervezetet, amely elismeri a "statisztikai probléma" valós jellegét, és ezt aztán a külügyminiszterek június 11-i ülésén politikai szinten szentesíthetnék. Ennél többre a jelenlegi szakaszban nem lehet majd számítani -- cserébe a kérdés lekerülhet a júniusi göteborgi csúcs napirendjéről.
Spanyol részről egyébként biztatónak minősítették, hogy Michel Barnier regionális politikai biztos a legutóbbi brüsszeli kohéziós konferencián a testület készségét fejezte ki a spanyolok által jelzett -- statisztikai-számítási -- probléma megvizsgálására. Az azonban továbbra is kétséges, hogy ennek eredménye még a januárban kezdődő jövő évi spanyol EU-elnökség előtt megszülethet.