Tízévi adómentesség
A helyi adók a 110 ezres megyeszékhelyen is az egyik legjelentősebb bevételi forrást jelentik, hiszen a költségvetés minden hatodik forintja ezekből származik. Különösen nagy az iparűzési adó súlya; amúgy ennek a mértékét a törvény szerint kiszabható maximumon (a bevétel 1,4 százaléka) határozták meg. Helyi adóból az idén várhatóan csaknem 3 milliárdos bevételre tesz szert a város.
Az új szabályozás szerint tízéves helyiadó-mentességet kapnak mindazok, akik 1,5 milliárd forint, vagy nagyobb összegű termelőberuházást valósítanak meg -- sőt, a már korábban Kecskemétre érkezett befektetőket is megilleti a kedvezményt. További feltétel, hogy legalább 200 új munkahely létesüljön.
Kecskeméten úgy látják: ahhoz, hogy a város továbbra is vonzó maradjon, szükség volt erre a lépésre. Emlékezetes, nemrégen az egyik Cofinec-érdekeltség jelentette be, hogy elköltözik. A rivális Békéscsaba ugyanis egy csomó kedvezményt ajánlott fel a flexibilis csomagolóanyagokat gyártó cégnek, amely nem is tétovázott (a kartondobozgyártással pont az ellenkezője történt: azt viszont a csabai telepről is Kecskemétre telepítik).
A Bács-Kiskunt, Csongrádot és Békést magában foglaló dél-alföldi régióban úgyszólván folyamatos a verseny a három megyeszékhely között. Kecskemétnek -- közös megállapodás alapján -- a pénzügyi-gazdasági központ szerepkör jutott. Ez egyébként a valóságot tükröző pozíció: itt van a regionális központja az MNB-nek, az OTP-nek, az Erste Banknak, hogy csak néhány pénzintézetet említsünk. A helyiadó-mentesség új szabályai szakértők szerint nem állnak ellentétben a kisvállalkozók érdekeivel, hiszen a nagyberuházók komoly keresletet támasztanak a helyi beszállítók termékei iránt, következésképp a kicsik is nyerhetnek a legnagyobbak megjelenésén. Az új rend azonban csak a működőtőke beáramlását preferálja -- más szavakkal: a bevásárlóközpontok aligha számíthatnak adókedvezményre helyben.
