Újabb mentőakció Törökországnak

Tegnapi -- lapzártánk után bejelentett -- döntésével az IMF maga 8 milliárd dolláros kiegészítő támogatást irányzott elő. Az ankarai kormány reformprogramjához kötött hitelhez kapcsolódva a Világbank automatikusan megszavazott egy további 2 milliárd dolláros hitelkeretet.
A fenti összegekhez jön még az a mintegy 6 milliárd dollár, amely a valutaalap által már korábban jóváhagyott -- de a pénzügyi felfordulás miatt befagyasztott -- hitelkeretből folyósítatlanul maradt. A török jegybankelnök szerint az ország az idei év hátralévő részében így összesen közel 16 milliárd dollárnyi hitelhez jut a két intézmény révén. Az ország valutatartalékai a válság során 10 milliárddal, 18 milliárd dollárra estek.
A reformok elkerülhetetlenségére figyelmeztetve a török gazdasági miniszter kijelentette, hogy két éven belül a mostani a harmadik mentőakció a nemzetközi szervezetek és a fejlett ipari államok támogatásával. Kemal Dervis szerint nem valószínű, hogy egy újabb is következne, ha Törökország most is elmulasztaná az alkalmazkodáshoz szükséges intézkedéseket. A reformok elmaradása esetére a politikus kilátásba helyezte a kormányból való távozását.
Szavának súlyt adandó Dervis kijelentette, nem biztos abban, hogy az országban mindenki megértette a támogatás jelentőségét és súlyát. A hitel nélkül a kormánynak meg kellett volna tagadnia az államadósság törlesztését vagy fel kellett volna adnia az infláció elleni küzdelmet, szabad utat nyitva a nyakló nélküli pénzkibocsátásnak és a fékezhetetlen drágulásnak.
A gazdasági miniszter ugyanakkor bizakodásának adott hangot a tekintetben, hogy ez alkalommal meglesz a kellő politikai támogatás az IMF elé terjesztett stabilizációs program végrehajtásához. A közvélemény megértését Dervis arra vezette vissza, hogy a politikai gyakorlatban elkezdődött az elszakadás a korrupciótól és a populizmustól.
A reformesélyeket latolgatva a Reuters megállapítja, hogy a korábbi tervek a koordináció és a politikai erők támogatásának hiánya miatt buktak meg. Reformokkal kormánytisztviselők próbálkoztak, a kísérletek mögött azonban nem álltak ki politikai pártok. Most a koalíció olyan radikális tagjai, mint a Nemzeti Akciópárt, vagy a Haza Pártja kész támogatni például az ottani távközlési vállalat részleges privatizációját, vagy a banktörvény reformját. Bülent Ecevit miniszterelnök kijelentette, hogy a parlament más országokban elképzelhetetlen ütemben tárgyal és fogad el reformtörvényeket.
A gazdasági miniszter szerint az IMF-hitel nyomán gyors konszolidáció kezdődhet: a jelenleg 100 százalék körüli szinten álló pénzpiaci kamatok gyorsan csökkenhetnek, oldódhat a gazdaság bénultsága, az év második felében pedig az export és az idegenforgalom viheti előre a gazdaságot. Ha viszont marad a jelenlegi, 6 százalék körüli éves rátájú GDP-csökkenés, akkor bajosan lehet majd tartani a fiskális irányszámokat -- hangoztatta Dervis.