A NATO-tagok örülnek a párbeszédnek

Az amerikai kezdeményezésre létrejött brüsszeli informális NATO-csúcs kétórás plenáris ülésén George Robertson főtitkárral együtt húszan szólaltak fel, átlagban mindegyikükre hat perc jutott, így nyilván csak címszavakban fejthették ki álláspontjukat. Amerikai szóvivők és a főtitkár utólagos közlése szerint minden felszólaló üdvözölte, hogy az USA átfogó párbeszédet kezdeményezett új elképzeléseiről, s egyetértettek abban, hogy a megbeszéléseket folytatni kell, mint ahogy abban is, hogy a jövő évi prágai csúcson újabb jelölteket kell meghívni a NATO-ba. Szó volt az EU önálló válságkezelő szerepéről és a Balkánról is, de a fő téma a rakétaügy volt.
George Bush elnök a NATO megerősítésére, "erőink modernizálására" szólított föl, és arra, hogy közösen készüljenek az új kihívásokra. Az együttműködés kiterjesztését mondta szükségesnek "partnereinkkel, ideértve Oroszországot és Ukrajnát", hogy egész Európa számára biztonságot teremthessünk. A nyilvánosságra hozott beszédrészletekben az elnök nem ejtette ki a "rakéta" szót, és a CNN közlése szerint nem vetette föl az általa túlhaladottnak tekintett, a rakétaelhárító rakétarendszerekről kötött 1972-es ABM-szerződés felmondásának szükségességét sem.
Franciaország mindaddig kitart a hadászati erőegyensúly elve és az ABM-szerződés mellett, amíg nem világos, milyen veszélyei vannak a hidegháború után kialakult új helyzetnek -- mondta Chirac elnök, aki szerint arra kell koncentrálni, hogy tömegpusztító fegyverek és ballisztikus rakéták ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe; számára a biztonság végső garanciája a nukleáris elrettentés.
Schröder, aki a tanácskozás előtt egy rádiónyilatkozatában egyértelműen megkérdőjelezte az amerikai rakétavédelmi terv hasznosságát, az ülésteremben a nukleáris fegyverek számának további csökkentése mellett foglalt állást. Szerinte a "védelmi intézkedéseket" a korábban megszokott módon kell megvitatni, amikor "a féken tartás és a megelőzés szemszögéből vizsgálták, hogyan javíthatók a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés feltételei, ideértve az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását". Egyúttal vitába keveredett a francia elnökkel, aki a NATO katonai beavatkozását sürgette Macedóniában; a kancellár szerint a válság nem oldható meg katonai eszközökkel.