Eredetileg a duma egyik képviselőcsoportja javasolta az idén januárban, hogy a nyersanyag-kitermelésben az orosz állam és a külföldi befektetők közötti 1:1 arányú termékmegosztást 1996-ban bevezető önálló alaptörvényt illesszék be a készülő adótörvénykönyv második részébe. De ennek a pénzügyminisztérium által most kidolgozott változata nagyon eltér az alaptörvény elveitől. Az alaptörvényben szabályozott rendszerben a külföldi befektetők az egységes szociális adón kívül csak a lelőhely használatáért és a nyereség után fizetnek adót, a kormány új javaslata szerint viszont húszféle adó terhelné őket.
A kormány elképzelését főleg a duma költségvetési bizottsága és a termékmegosztással foglalkozó bizottság részéről érik támadások. Attól tartanak, hogy a "játékszabályok" megváltoztatásával elveszik a külföldiek kedvét az újabb befektetésektől. Szergej Ivanyenko, a termékmegosztási bizottság elnöke szerint bár a kormány sokszor hangoztatja, hogy támogatja a külföldi befektetéseket, úgy látszik, "mindent megtesz, hogy ezeket -- legalábbis a termékmegosztási rendszer keretében -- maximálisan megnehezítse". Alekszandr Zsukov, a költségvetési bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényt eredetileg éppen a befektetési légkör javítására hozták, és hogy az eredmény ne ennek az ellenkezője legyen, a termékmegosztási adószabályokat "egyszer és mindenkorra kell megállapítani, és nem lehet módosítgatni, mert ez elbizonytalanítja a befektetőket". Zsukov szerint "szinkronba kell hozni" a képviselők és a kormány elképzelését, hogy ne maradjanak alternatívák, de erre az őszi parlamenti időszak előtt már aligha lehet számítani.
Ez az adóvita egy másik, ennél jóval lényegesebb polémiát takar, ami egy ideje arról folyik, hogy egyáltalán mekkora Oroszország külfölditőke-igénye? Néhány közgazdász már kételkedik abban, hogy "minél több a külföldi befektetés, annál jobb az országnak". Hangoztatják, hogy ki kell számítani, mekkora az a pénzmennyiség, amely adott konkrét viszonyok között "túlhevítheti" a gazdaságot, milyen makrogazdasági következményei lehetnek a külföldi tőke túl nagy beáramlásának. Erről még csak megközelítő becslések sincsenek. Az orosz kőolaj- és földgázipar beruházásigényét a Világbank évi 10 és 20 milliárd dollár közé becsüli -- tudta meg az Izvesztyija Alekszej Melnyikovtól, a költségvetési bizottság tagjától.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.