"Erőteljes üzenet" a jelölteknek
Egészen a legutóbbi napokig úgy tűnt, hogy a svéd elnökségi ambíciókat megkoronázni hivatott látványos bővítési nyilatkozat megszületésének kicsi az esélye az EU-s állam- és kormányfők ma kezdődő találkozóján. A múlt pénteki ír népszavazás kedvezőtlen eredménye egyfelől, illetve az e héten lezajlott -- egyes tagjelöltek (így Magyarország) esetében újabb fontos fejezetlezárásokat hozó -- csatlakozási tárgyalási forduló másfelől sokak szerint új helyzetet teremtett.
Romano Prodi bizottsági elnök, Anna Lindh svéd külügyminiszter és Günter Verheugen bővítési biztos a napokban egyaránt arról beszéltek, hogy a nizzai szerződés írországi fiaskóját az eredetileg tervezettnél is erőteljesebb, a bővítési folyamat mellett elkötelezett nyilatkozattal kellene most ellensúlyozni. Az a tény pedig, hogy hétfő óta három tagjelölt ország is túljutott a tárgyalások témáját képező fejezetek kétharmadán -- további kettőt pedig már csak egyetlen témakör választ el ettől --, nyomatékosította azt a svéd érvelést, hogy az elért haladás igenis elegendő alapot adhat valamivel konkrétabb menetrend felvázolásához.
A tét voltaképpen az, rá lehet-e venni a tizenötök állam- és kormányfőit, hogy már most kijelentsék: lehetségesnek és kívánatosnak tartják a folyamatban élenjáró tagjelöltekkel a tárgyalások 2002 végéig történő befejezését, utat nyitva az előtt, hogy a 2004-es európai parlamenti választásokon teljes jogú tagként vegyenek részt.
Egyes brüsszeli diplomáciai források tudni vélik, hogy amikor Göran Persson svéd kormányfő a napokban körbejárta a tagállamok fővárosait, többnyire mindenütt elutasításra talált ez ügyben. Másfelől viszont svéd diplomaták nem győzik hangsúlyozni, hogy mások nem igazán tudhatják, mi is hangzott el ezeken a beszélgetéseken, s amit hallottak, az nem feltétlen teszi őket pesszimistákká -- különösen nem az ír népszavazás és a hét eleji tárgyalási fordulók fényében.
A beazonosítható vélemények között mindenesetre a "rossz" oldalon állnak a franciák. Egy magas rangú diplomatájuk a napokban fejtette ki, hogy a dátummegjelölés Göteborgban már csak azért is korai, mert akkor úgymond már most tisztázni kellene, hogy a tagjelöltek mely csoportjára vonatkoztatják ezt, márpedig az elsőként belépők megnevezése francia megítélés szerint aligha reális a legnehezebb fejezeteknek tekintett agrár- és regionális politikai, valamint költségvetési témakörök lezárása előtt.
Lényegében hasonló véleményen van Madrid is. Spanyolország bármilyen végső elkötelezettség előtt szeretne tisztán látni a kohéziós támogatások jövőjét illetően. A spanyolok főként azt akarják elkerülni, hogy a jövő januártól esedékes soros elnökségüket még az is nyomassza, úgy kell mindennel végezniük, hogy abból a hátramaradó hat hónapban már tárgyaláslezárás lehessen.
A nagy kérdőjel a német álláspont. Igaz, egyesek tudni vélik -- egyebek között Peter Ludlow neves brüsszeli EU-elemző mutatott rá a napokban --, hogy Berlin a jövő évi német szövetségi választások előtt a nyilvánvaló költségvetési következmények miatt aligha lesz kész elkötelezni magát bármilyen konkrét bővítési forgatókönyv mellett.
Szakértők és diplomaták ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a tavalyi nizzai csúcs előtt is lényegében mindenki kizártnak nevezett bármilyen radikális bővítési nyilatkozatot. Így aztán annál nagyobb meglepetést keltett az állam- és kormányfők rögtönzése, amivel -- olasz--brit felvetésre -- bevették a zárónyilatkozat szövegébe a 2004-es parlamenti választásokon való részvételi lehetőség óhaját is.
Hírek szerint most az egyik asztalon lévő javaslat éppen ezt látszik felvizezni: ez alapján a göteborgi zárónyilatkozat kijelenthetné, hogy 2004-ben már azon -- mai tagjelölt -- államok is indulhatnának, amelyek még csak a csatlakozási szerződés aláírásán vannak túl, de annak ratifikálása még nem zárult le.
A tagjelöltek körében alapvetően visszalépésnek érzett formula sorsa egyelőre ugyanolyan bizonytalan, mint a többi lebegtetett kezdeményezésé. A jelöltek számára -- így Magyarországnak is -- mindenesetre a legfontosabb most éppen annak rögzítése volna, ha a csúcs kinyilvánítaná, hogy a 2004-es választásokon már teljes jogú tagként szeretnék az újonnan belépőket látni.
