EU: tárgyalászárás 2002-ben

Anna Lindh svéd külügyminiszter asszony utóbb kiemelte, hogy Verheugen megfogalmazásával egyelőre csak a fejezetek több mint kétharmadát félretevő Magyarország esetében élhetnek. A bővítési biztos "igazi áttörésnek", "kivételes eredménynek" nevezte a magyar csatlakozási tárgyalásokon történteket, míg Lindh "nagyszerű haladásról" beszélt. Mindketten hangsúlyozták, hogy "nem is lehetnének boldogabbak".
A várakozásoknak megfelelően Magyarország lezárhatta a munkaerő és a tőke szabad áramlásával foglalkozó fejezeteket, valamint az adózást szabályozó közös joganyagrészt is. Az előbbinél az EU, az utóbbi kettőnél a magyar fél kapott (összesen öt témában) átmeneti időre szóló mentességet a joganyag teljesítése alól.

A három újabb magyar fejezetzárás különösen annak fényében keltett feltűnést, hogy az élenjáró jelölt országok közül Szlovénia, Észt- és Lengyelország egyetlen újabb témát sem tett félre, míg Csehország és Ciprus eggyel-eggyel végzett ezúttal. Az előzetes várakozásoknak megfelelően tegnap óta Magyarország és Ciprus áll a legjobban, 29-ből 22-22 lezárt fejezettel.
A tőke szabad áramlásáról intézkedő témakörnél megerősítést nyert, hogy Magyarország a csatlakozás után öt éven át fenntarthatja eddigi nemzeti szabályozását mindazokkal szemben, akik második lakóhelyet kívánnak az országban vásárolni (ami a gyakorlatban a helyi hatóságok engedélyezését jelenti). A mezőgazdasági művelésre alkalmas földek vásárlása EU-polgárok számára csak a taggá válást követő hetedik év után válik majd lehetségessé. Az egyéni vállalkozónak minősülő farmereknél ez annyiban módosul, hogy amennyiben már három éve folyamatos, bejelentett magyarországi lakhellyel rendelkeznek, és ez idő alatt igazolhatóan agrártevékenységet folytattak, úgy azt követően mentesülhetnek az említett korlátozás hatálya alól.
A munkaerő-fejezetnél egyfelől az EU-tagországok módot kapnak arra, hogy maximum hét éven át nemzeti rezsimek keretében korlátozzák a Magyarországról érkező személyek munkavállalását és letelepedését, másfelől mindazon államokkal szemben, amelyek ehhez az eszközhöz folyamodnak, Magyarország szintén a nemzeti politika talaján állva járhat majd el (azaz esetükben nem kényszerül az EU-joganyag alkalmazására).
Külső kapcsolatait tekintve Magyarország mindaddig fenntarthatja harmadik országokkal kötött kétoldalú munkavállalási megállapodásait -- az EU-álláspont Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Svájcot említi ezen a ponton --, amíg ez utóbbiak nem válnak maguk is az EU tagjává (illetve -- Svájc esetében -- életbe nem lép a munkavállalásról szóló EU--svájci kétoldalú egyezmény).
A magyar delegáció kívánságára az EU-tagállamok nevében a svéd elnökség közös állásfoglalást is közzétett, amely kilátásba helyezi a tagállamok készségét arra, hogy már az átmeneti időszakban javítani fogják a magyarok munkavállalási lehetőségeit piacaikon, és szabályozásuk közeledni fog az "EU-acquis"-hoz. Martonyi János külügyminiszter utóbb sajtóértekezletén elmondta, hogy ezzel egy időben svéd, osztrák és holland kollégája egyoldalú alapon is nyitási készséget jelzett, míg a spanyol diplomácia vezetője konzultációt javasolt a kérdésről. (Lindh asszony -- svéd külügyminiszteri minőségében -- külön kiemelte, hogy Stockholm a bővítés után a mai tagországokkal megegyező feltételeket kíván majd biztosítani az újonnan csatlakozók felé is.)
Martonyi János reményét fejezte ki, hogy további tagországokból is hamarosan hasonló nyilatkozatok érkeznek majd, érzékeltetve egyúttal azt is, hogy a magyar delegáció kész lesz a tárgyalások későbbi fázisában visszatérni a kérdésre, ha megítélése szerint a kérdésben nem történt megfelelő haladás.
Az adózásról szóló fejezetnél Magyarország három derogációs igénye is kedvező választ kapott. Eszerint 2007. december 31-ig mód nyílik majd arra, hogy kedvezményes áfakulcsot alkalmazzanak egyes fűtőanyagok és a távfűtési szolgáltatás, valamint az éttermi díjszabás esetében a normál kulcs helyett. Lehetőség lesz arra is, hogy a házi fogyasztásra szánt gyümölcspálinka-bérfőzés esetében 2007 végéig mindazon szolgáltatók, akik termelése nem haladja meg az évi 200 hektoliternyi tiszta szeszt, erre a mennyiségre 50 százalékos kedvezményt kapjanak a jövedéki adó tényleges mértéke alól. Az átmeneti időszak végére e 200 hektoliternyi küszöb fokozatosan kell lecsökkenjen a 2008-tól érvényes 10 hektóra (e mennyiségen felül attól kezdődően már a teljes összegű jövedéki adó kivetése esedékes).
Az adózási joganyagrésznél további három kérelmet a magyar delegáció már korábban visszavont (ez utóbbiak a cigarettára kivetendő jövedéki adó, illetve az áruszállítási és raktározási áfakulcs nagyságát, valamint az osztalékadó átmeneti fenntartásának szándékát érintették volna).
Összességében Verheugen szerint egyebek között az tette lehetővé a magyarok gyors előrelépését, hogy az egyes fejezetek megvitatásakor "mindkét fél tekintettel volt a másik érzékenységére". Az adott helyzetben mindenesetre Magyarország számára immár egyértelmű lehetőséggé vált a tárgyalásoknak 2002 vége előtt történő befejezése, aminek elérését az Európai Bizottság nem csak kivitelezhetőnek tartja, hanem a maga részéről célnak is tekinti -- tette hozzá. Martonyi János külügyminiszter ennek kapcsán megerősítette, hogy Magyarország a maga részéről ugyanekkorra befejezi felkészülését a tagságra, és készen fog áll majd arra, hogy 2003. január 1-jétől kezdődően bármikor az EU tagjává válhasson.
A lezárt fejezetek számában meglévő különbséget kommentálva Wladyslaw Bartoszewski lengyel külügyminiszter utóbb arra hívta fel a figyelmet, hogy "ez nem focibajnokság", ahol gólokat és pontokat számlálnak a csapatok összemérésére. Az élbolytól immár hat fejezettel elmaradó lengyelek védelmében Günter Verheugen is visszatérően hangsúlyozta, hogy a félretett témakörök száma "távolról sem az egyetlen mutató" a tényleges haladás mérésére.
Utalt arra, hogy Lengyelország "nagy ország", amelynek tehát gondjai is arányosan nagyobbak, miközben a lengyel delegáció "kemény tárgyaló fél". Ennek ellenére legalább négy fejezet esetében már csak "apróságok" választanak el az ideiglenes kipipálástól, és ennyiből szerinte Varsó esetében is reális azzal számolni, hogy "még 2002 végéig befejezhető lehet a tárgyalás" -- tette hozzá.
Ezúttal is szinte minden sajtóértekezleten felmerült, hogy éppen az elmúlt fél év eredményeinek fényében nem tekinthető-e reális elvárásnak, hogy az EU -- az élenjáró jelöltek esetében legalább -- konkrétabb időbeli menetrenddel álljon elő? Az EU soros elnökségét ellátó Lindh asszony -- Martonyi Jánossal közösen tartott tájékoztatóján -- válaszában úgy fogalmazott, hogy a göteborgi csúcs előtt nem akar spekulációkba bocsátkozni, de úgymond "ha én lennék a magyar külügyminiszter, akkor meglehetősen nyugodt lennék" a várható fejleményeket illetően.