Százhúsz dollárral lökné meg az olaj árát egy blokád a Hormuzi-szorosban, bár valószínűtlen, hogy Irán képes megvalósítani
A Hormuzi-szoros a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonala. A stratégiai jelentőségű tengeri átjárót északon Irán, délen pedig az Egyesült Arab Emírségek és Omán határolja. A Perzsa-öböl menti olajexportálók többsége számára nincs alternatív tengeri kijárat árujuk számára, így a térség energiahordozóinak döntő része ezen a vízi úton jut el a világpiacra. Irán még nem jelentette be, hogy megpróbálja lezárni a szorost, és kérdéses, hogy egyáltalán végre tudná-e azt hajtani, s egyes jelek alapján az olajforgalom azon magától is töredezetté válik – mutatja be összeállításában az Origo.
Fotó: StockTrek Images via AFP
Ütőkártyaként használta Teherán a Hormuzi-szorost
A lap felidézi, hogy az iráni vezetés korábban, a geopolitikai feszültségek kiéleződése idején többször jelezte, hogy képes lenne tengeri blokádot elrendelni. A teljes lezárásra vonatkozó fenyegetést azonban soha nem váltotta valóra – egy ilyen lépés pedig már az elmúlt évbekben is vélhetően heves reakciókat váltott volna ki a térségben járőröző nyugati haditengerészeti egységekből, különösen az Egyesült Államok részéről, még ha rövid időre valóban meg is bolondíthatta volna az olajárakat.
Ugyanakkor ahhoz, hogy Irán zavart okozzon a Hormuzi-szoros forgalmában, nem feltétlenül van szükség arra, hogy hadihajókkal állja el az arra közlekedő olajtankerek útját, azoknak még csak ki sem kellene futniuk a kikötőkből.
Az ország hosszú partvonala számos lehetőséget kínál a beavatkozásra:
a kisebb hajók gyors járőregységekkel való zaklatásától egészen a szélsőségesebb megoldásokig, például tankerek elleni rakéta- vagy dróntámadásokig.
Egy ilyen helyzet gyorsan túl veszélyessé tehetné az átkelést a kereskedelmi hajók számára, ahogy arra hasonló példát látni a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadók által a Vörös-tenger hajóforgalma ellen elkövetett akciók formájában. A Hormuzi-szoros forgalmának blokkolására elméletileg tengeri aknák telepítése is szóba jöhetne, ám ez az iráni hajózás számára is komoly kockázatot jelentene, így kevésbé valószínű forgatókönyv.
Ráadásul a mostani helyzetben kérdéses, hogy Irán képes lenne-e kialakítani és fenn is tartani egy katonai jellegű blokádot a szorosban.
Ha azonban igen, az egyetlen nap alatt is 120-150 dolláros olajár-emelkedést hozhat egy elemző szerint.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
