Iráni konfliktus: évtizedek óta nem látott olajválság jöhet, még sürgetőbb lett a Barátság kőolajvezeték ügye

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. A katonai műveletekben életét vesztette Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is. A közel-keleti konfliktusnak a geopolitikai vonatkozásai mellett komoly gazdasági hatásai is jelentkeznek.

A globális energiapiacokat évtizedek óta az egyik legsúlyosabb sokk érte, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok és Izrael közös iráni csapásai, valamint Teherán megtorlásul a térségében végrehajtott rakétatámadásai megzavarták az olajexportot a világ legfontosabb termelő régiójából. A fennakadások mértékét várhatóan a konfliktus időtartama határozza meg, azonban már most is elég súlyos a fenyegetés és a bizonytalanság ahhoz, hogy számottevően befolyásolja szállítást abból a régióból, amely a globális olajkínálat 20 százalékát biztosítja.

Ha nem születik gyors megállapodás, akkor az olajárak meredek emelkedése várható. Az irányadó Brent nyersolaj világpiaci ára a kereskedés pénteki zárásakor, vagyis még a konfliktus kirobbanása előtt 72,48 dollár volt hordónként. Ez a piacok hétfői nyitásakor biztosan emelkedni fog, azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékű lesz az emelkedés, valamint mikor és hol lesz majd a plafon.

Az egész térségre kihat az iráni konfliktus

Az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban – két jelentős olajexportőr országban – is robbanásokról érkeztek hírek. Katar, a cseppfolyósított földgáz (LNG) világviszonylatban második legnagyobb exportőre eközben közölte, hogy elfogott az ország felé irányított rakétákat. Szintén robbanásokat hallottak Bahreinben is, valamint Irán Kharg-szigete közelében, annál a terminálnál, amelyen keresztül normál esetben a térség nyersolajexportjának mintegy 90 százaléka halad.

Ugyan eddig még nem érkezett jelentés a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom komoly fennakadásáról, bár Teherán bejelentette, hogy ezt meg fogja. Teljes lezárás eddig nem történt, bár kisebb konfliktusok előfordultak, és a helyzet fokozott elővigyázatosságra készteti a hajózási vállalatokat. A szűk vízi út Irán és Omán között húzódik, és

Már önmagában annak kockázata, hogy a tankerek a Hormuztól északra, a Perzsa-öbölben rekedhetnek, illetve hogy a hajókat célba vehetik, elég ahhoz, hogy a termelők, kereskedők és fuvarozók újragondolják az olaj- és LNG-szállítások útvonalait. A Reuters arról számolt be, hogy egyes olajipari óriások és kereskedőházak több napra felfüggesztették a szállítmányok áthaladását a szoroson.

A tankerfuvardíjak – amelyek már a feszültség fokozódásával párhuzamosan is emelkedtek – tovább drágulhatnak. A Közel-Keletről Kínába tartó nagyon nagy nyersolajszállítók irányadó fuvardíjai az év eleje óta több mint háromszorosukra nőttek, ami egyszerre tükrözi a kockázatok növekedését és a szállításra hajlandó hajók egyre szűkülő körét.

Ez várható a kulcsfontosságú szorosnál

A legfontosabb kérdések most az, hogy közvetlenül célba veszik-e az energetikai infrastruktúrát, illetve milyen gyorsan tudja az amerikai hadsereg biztosítani a hajózási útvonalakat a Perzsa-öbölben és a Hormuzi-szorosban.

Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a szorost eddig még soha nem zárták le teljesen. Bár Irán valószínűleg nem tudna hosszabb ideig tartós blokádot fenntartani, rendelkezik azzal a képességgel, hogy ideiglenesen megzavarja a forgalmat. Az amerikai haditengerészet szinte bizonyosan gyorsan reagálna, ám már rövid ideig tartó támadások vagy aknatelepítési műveletek is aránytalanul nagy hatással lehetnek az árakra és az ellátásra.

Az ilyen taktika nem lenne példa nélküli. Az 1980-as évek iráni–iraki háborúja idején Teherán kereskedelmi hajókat és amerikai hadihajókat is támadott, ami Ronald Reagan elnököt arra késztette, hogy amerikai erőket vezényeljen tankerek kíséretére. Később, 2007 végén és 2008 elején szintén zajlott hasonló konfrontáció az iráni és az amerikai haditengerészet között. 2023 áprilisában pedig Irán haditengerészete lefoglalta az Advantage Sweet nevű nyersolajszállító tankert – a Chevron által bérelt hajót – az Ománi-öbölben. A hajót több mint egy évvel később engedték szabadon.

A globális olajpiac jelenleg viszonylag jól ellátott:

• az Amerikai Egyesült Államokban,
• Brazíliában,
• Kanadában
• és más országokban az elmúlt években emelkedett a termelés.
• Ráadásul Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre sem maradt tétlen az ellátási kockázatokkal szemben.

Az elmúlt napokban a szaúdi királyság növelte a nyersolajszállításokat, a Kpler nevű hajózási elemző cég adatai szerint februárban várhatóan meghaladják a napi 7 millió hordót, ami 2023 áprilisa óta a legmagasabb szint.

Az, hogy az iráni vezetés mennyire érzi magát fenyegetve, meghatározhatja, tovább eszkalálja-e a konfliktust azzal, hogy a régióban további célpontokat is támad – beleértve olajmezőket, exportterminálokat és feldolgozó létesítményeket is. Azonban még a legrosszabb forgatókönyv nélkül is a konfliktus már most olyan módon fenyegeti a Közel-Kelet létfontosságú energiaszállításait, amilyet évtizedek óta nem láttunk.

Már keresik a Hormuzi-szoros alternatíváit

A Reuters értesülései szerint az ázsiai kormányok az olajfinomítóik bevonásával felmérik az olajkészleteket, valamint az alternatív szállítási útvonalakat és ellátási lehetőségeket, mivel az iráni konfliktus megzavarta a hajózást a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban , és az olajárak várhatóan emelkedni fognak, amikor hétfőn újraindul a kereskedés.

Az szinte biztos, hogy Ázsiára lesz a legnagyobb hatással a közel-keleti olajellátás bármilyen zavara, mivel nyersolajszükségletének kétharmadát a Perzsa-öböl térségéből szerzi be, a legnagyobb globális importőr, Kína kínálatának fele, Japáné pedig 90 százaléka a régióból származik. A Hormuzi-szoros egy keskeny vízi út Irán és Omán között, egy átlagos napon a globális olajfogyasztás 20 százalékának megfelelő energiahordozó halad át rajta hajókon, olyan termelők rakományaival, mint Szaúd-Arábia, Irak, Irán , az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar.

A japán hajózási cégek bejelentették, hogy leállítják a Hormuzi-szorosban folytatott tevékenységüket, bár Minoru Kihara kabinetfőtitkár azt mondta, hogy Tokió nem kapott jelentéseket a Japán ellátását érintő közvetlen hatásokról. Az indiai állami finomítók azonban már elkezdték felkutatni az alternatív beszerzési forrásokat – közölte két, névtelenséget kérő finomítói tisztviselő. India, a világ második legnagyobb olajimportőre, növeli a Közel-Keletről érkező importját az orosz nyersolaj helyettesítésére.

Még fontosabbá vált az energiabiztonság: sürgetőbb lett a Barátság kőolajvezeték ügye

A Hormuzi-szoros blokádja Magyarország szempontjából különösen rossz időzítés. A tengeri olajszállítások megakadályozásával olyan helyzetet teremt, ahol még inkább felértékelődik a szárazföldi kőolajellátás, hazánk esetében a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ami most szintén egy érzékeny téma, ugyanis január vége óta nem érkezik orosz olaj a Magyarország és Szlovákia ellátásához elengedhetetlen vezetéken.

„Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök nemrég. Szerinte a lehetséges negatív hatások, köztük a drasztikus árnövekedés kivédése most az elsődleges prioritás.

„Ilyen körülmények között, amikor a világban mindenhol az a veszély fenyeget, hogy az energia ára nő, az a lépés, hogy Magyarországot elzárták az olcsó kőolajtól, ez kétszeresen bűn. Ez kétszeres veszély! Mi úgy tudjuk, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy ezen a vezetéken olaj érkezzen Magyarországra. Itt valami más van a háttérben” – fejtette ki egy videóban a kormányfő, aki kijelentette, hogy az ukrán olajblokádnak mielőbb véget kell vetni.

Kétféleképpen lehet olajat szállítani, és most mindkettő veszélyben van

„A tengeri szállítások elbizonytalanodásával járó helyzetben követeljük az ukránoktól, hogy azonnal indítsák újra az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken!” – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében vasárnap reggel.

A szárazföldi csővezetékes szállítás jelentősége most tehát megnő – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy hazánk energiabiztonsága is akkor van a legnagyobb biztonságban, ha szárazföldön, csővezetéken veszi a kőolajat.

„Ezért ebben a megváltozott, a tengeri szállítások elbizonytalanodásával járó helyzetben követeljük az ukránoktól, hogy azonnal indítsák újra az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken!” – szólított fel a külgazdasági és külügyminiszter.

Számháborúzni nem fog a Mol, de felvázolt egy nagyon kellemetlen forgatókönyvet: ez történhet az üzemanyagárakkal

Bár olaj nem jön Magyarországra a Hormuzi-szoroson keresztül, a piaci hatások bőven elérhetnek Magyarországig – hívta fel a figyelmet az Index cikkében Szabó Szabolcs, a Mol Csoport értéklánc-menedzsmentjének ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, hogy Irán megtámadása potenciálisan nagyon komoly hatással bír világszinten is. „Lehet olyan forgatókönyv, hogy elszabadulnak az árak, de nem mennénk bele számháborúba, mert egyelőre nagyon sok a kérdőjel a rövid távú hatásokat illetően.”

Szabó Szabolcs szerint ha az ukránok a közeljövőben sem indítják újra a szállítást Magyarország felé, az két ponton okoz komoly problémát: „Bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tudunk gyártani. Most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai Finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Röviden, egyensúlyi kockázattal állunk szemben” – hangsúlyozta Szabó.

A kelet-közép-európai régió ugyanis dízelből többet fogyaszt, mint amit termel, így kulcsfontosságú, hogy az eredetileg orosz olajra optimalizált finomítók minél magasabb termelési szinten működjenek. A mostani kikényszerített átállás miatt ideiglenesen mindenképpen csökkenhet a dízeltermelés. Ez fokozza tehát a kockázatot, és az iráni konfliktus megint csak arra világít rá, hogy egyetlen módon tudjuk ezt mérsékelni: ha több lábon állunk – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Ezért fontos a diverzifikált energiaellátás

Ahogyan arra Szijjártó Péter is felhívta a figyelmet, ha elvágják a tengeri olajszállítási vonalakat, azzal nagyon nehéz helyzetbe kerülhet egy ország. Magyarország esetében nemcsak a tengeri szállítás (esetünkben az Adria vezeték) opció, ugyanis szárazföldön, a Barátság kőolajvezetéken keresztül is érkezik hozzánk az orosz olaj. Az Európai Unió által bevezetett szankciók, és az orosz energiaforrásokról történő leválás ezt elvenné tőlünk. Ez áremelkedést jelentene, ugyanis függetlenül attól, hogy az orosz olaj olcsóbb, vagy nem olcsóbb, mint a nyugati, a vezetékes szállítás biztosan olcsóbb a tengeri szállításnál. Emiatt a magyar kormány álláspontja az, hogy a orosz olajról biztosan nem most, az évtizedek óta nem látott olajpiaci válság közepette kell leválni.

A külügyminiszter pénteken, vagyis még az iráni háború kirobbanása előtt járt Szerbiában, ahol fontos energiabiztonsági témákról is tárgyalt. A látogatást követően emlékeztetett arra, hogy Magyarország és Szerbia újabb kőolajvezetéket fog építeni a brüsszeli és kijevi energiazsarolási képesség mielőbbi visszaszorítása érdekében, és megerősítette, hogy fel fogják gyorsítani az építés előkészületeit.

„Magyarországon befejeztük a részletes mérnöki előtanulmányokat. Szerbiában már a közbeszerzési eljárás kiírására is sor került, így teljesen reális, hogy a jövő év végére új kőolajvezeték kösse össze Szerbiát és Magyarországot” – mondta el akkor Szijjártó. Hozzátette, hogy a kőolajvezeték építése két lépésben fog történni:

• a százhalombattai és a magyar–szerb határ között építünk,
• majd ezt követően a Barátság kőolajvezeték magyarországi ágának kapacitását növeljük meg,
• és természetesen emellett a szerbek építik a saját szakaszukat.

Majd közölte, hogy most úgy döntöttek, hogy még ennél is tovább mennek.