Hernádi Zsolt: Határozottan az a gyanúnk, hogy nem műszaki okok miatt áll a szállítás a Barátság kőolajvezetéken
Január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken át Magyarországra, mert Ukrajna nem hajlandó megnyitni hazánk számára. Volodimir Zelenszkij elnök arra hivatkozik – miután levelet kapott Orbán Viktortól, hogy azonnal nyissa meg a vezetéket –, hogy sokáig tart megcsinálni azt az orosz támadások után.
Terepszemlét tartott a Mol Dunai Finomítóban Százhalombattán Orbán Viktor miniszterelnök Hernádi Zsolt Mol-vezérrel, aki arról beszélt a kormányfő Facebook-oldalán megjelent videón, hogy ha a kőolajtermelésből 1 százalék kiesik, az történelmileg 10 százalékos áremelés. Hernádi emlékeztetett, az orosz–ukrán háború kitörése óta 22 alkalommal állt le a Barátság kőolajvezeték, abból 15 alkalommal háborús okok miatt.
Hernádi Zsolt: Felajánlottuk, hogy kimegyünk megnézni, mi baja van a Barátság kőolajvezetéknek
Mint Orbán Viktor ennek alapján összefoglalta, a január vége óta tartó leállás a 23., és eddig „aránylag korrekten megmondták, hogy mikor lehet és újra is indították, ez viszont az első eset, amikor átvernek bennünket”.
Hernádi Zsolt szerint „mindent meg tudtak eddig oldani, és most hirtelen valami megváltozott, ezért mondjuk azt, hogy ennek nem tudjuk az okát, hogy miért, ezért is ajánlottuk fel mi is, hogy műszak segítséget adunk”.
Orbán Viktor a videóban hangsúlyozta, ő is kimenne megnézi, hogy mi a helyzet a csővel, de politikai döntésre gyanakszanak, és a kormány szerint nem technikai hiba miatt nem indítja újra Kijev az olajszállítást.
Hernádi Zsolt erre úgy felelt: nekünk határozottan az a gyanúnk, hogy műszaki oka nincsen az állásnak jelenleg.
Jól látszik, hogy Kijev, Zelenszkijjel az élén, hogyan mismásol, terel, hiszen nem csak a magyar kormányfő és az olajvállalat vezére ajánlotta fel, hogy segítenek megoldani a problémát, ha műszaki okokból áll a szállítás, de az Európai Unió kijevi delegációja is a helyszínen vizsgálná meg a Barátság kőolajvezeték állapotát. Az uniós fél jelezte, kész lemenni a vezetéket ért támadás helyszínére, hogy saját szemével győződjön meg a csővezeték és a kapcsolódó létesítmények állapotáról. Az ajánlat célja az lett volna, hogy független módon tisztázzák a vitás kérdéseket a magyar, a szlovák és az ukrán fél között. Terasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes azonban egyértelművé tette: a biztonsági helyzet nem teszi lehetővé a terepszemlét.
Egy hónapja száraz a cső
Több mint egy hónapja nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, ezért az elmúlt hetekben-napokban rég nem látott, túlzás nélkül nemzetközi figyelem irányult és irányul az emiatt kialakult, a magyar és a szlovák ellátás biztonságát ha azonnal nem is, de hosszabb távon biztosan fenyegető helyzetre. Az ukrán fél egyelőre nem indítja újra a vezetéken a szállítást, melyet egy támadás következtében keletkezett károk miatt kellett leállítani. A leállás óta eltelt egy hónap a leghosszabb, kőolajáramlás nélküli üzemszünet a vezeték történetében. Bár összességében a 2019-es, súlyos, az ellátásbiztonságra szintén alapvető hatást gyakorló incidens üzemzavar utáni helyreállás több időt vett igénybe, annak egészen más természetű okai voltak, mint a mostaninak, s egyelőre azt sem tudni, ez alkalommal mikor indulnak meg újra a szállítások a vezetéken.
Budapest válaszul azóta leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, amíg Kijev nem indítja újra a Magyarország felé a kőolajszállítást.
A kormány politikai nyomásgyakorlásként értékeli az ukrán lépéseket, és jelezte: az ellátásbiztonság érdekében stratégiai tartalékok felszabadításával és tengeri beszerzéssel készül kezelni a helyzetet. Emellett blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot, valamint a 20. szankciós csomag elfogadását is.
Orbán Viktor február 25-én, a Védelmi Tanács ülését követően bejelentette, hogy a kormány megerősíti Magyarország kritikus energetikai infrastruktúrájának védelmét. A miniszterelnök szerint politikai zsarolásról van szó, amely veszélyeztetheti az ország energiarendszerének működését.
Mindeközben Kijev és több uniós tisztviselő vitatja a magyar álláspontot. Szerintük a károk mértéke indokolja a javítások elhúzódását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy a helyreállítás nem halad olyan gyorsan, mint azt Budapesten gondolják, és hozzátette: az orosz csapások következtében megsemmisült az odesszai kikötőt a Barátsággal összekötő csővezeték is.
Müncheni paktum – így ferdít a Tisza Párt
A Barátság olajvezeték leállása kapcsán fellángolt a vita az orosz olajról, ebbe a diskurzusba kapcsolódott be néhány hét fáziskéséssel Magyar Péter. A Tisza elnöke kedd este megosztott egy listát azokról az országokról, amelyekben szerinte olcsóbbak az üzemanyagok, mint a hazai kutakon, ám azt már nem írta le, hogy mely szomszédos országban kerül jóval többe a benzin és a gázolaj, és azt sem, hogy a Mol mennyit fizet be a költségvetésbe. De nem csak ez volt az egyetlen ferdítés a miniszterelnök-jelölt posztjában, aki Münchenben paktumot köthetett az orosz olajról való leválásról. Nyíltan ki nem mondják, de magától értetődő, hogy egy kis üzemanyag-zűrzavart az Ukrajna EU-csatlakozását ellenző magyar kormányfő leváltására törő Magyar Péter is jól tudna használni a választási kampányban, az 1000 forintos literenkénti benzinár meg nem érdekli, azt az átvert szavazóival fizettetné meg.
Ajánlott videók
