Gondok Temelínben

Ursula Haubner, a felső-ausztriai környezetvédelmi minisztérium szóvivője az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kétségbe vonta Milan Nebesárnak, a JETE szóvivőjének azt az állítását, hogy a reaktoraknából kiömlő radioaktív víz "nem volt veszélyes". Josef Pühringer, az atomveszély elleni felső-ausztriai szervezet képviselője újabb váratlan üzemzavarokra számít, ha a JETE reaktora eléri a 30 százalékos teljesítményt. Wilhelm Molterer, Ausztria környezetvédelmi minisztere mégis óvja az osztrákokat az újabb tüntetésektől, mert előrelépésnek tartja, hogy Prága először foglalkozott írásos formában a "nulla variánssal", azaz a JETE üzemen kívül helyezésével.
Erről viszont Csehországban is eltérőek a vélemények. A Lidové Noviny szerint Milos Kuzvart cseh környezetvédelmi miniszter már 1999-ben javasolta az erőmű leállítását. Vele ellentétben Miroslav Grégr ipari miniszter, a cseh energiafogyasztás növekedésére hivatkozva, követeli a JETE üzembe helyezését. Őt látszanak igazolni az ostravai egyetem kutatója, Jirí Mika számításai is, amelyeket a Mladá Fronta Dnes ismertet: ha a létesítmény 2000 megawatt kapacitását szenes erőművekkel helyettesítenék, 30 évre tervezett élettartama alatt 380 millió tonna szenet kellene elégetni. Ebből összesen 57 millió tonna hamu, 0,56 millió tonna szén-dioxid, 1,46 millió tonna nitrogén-oxid és több mint 16 millió tonna kén-dioxid származna.
Más kérdés, hogy valóban szüksége van-e Csehországnak ennyi energiára? Radko Pavlovec, a felső-ausztriai tartományi kormány megbízottja irreálisnak tartja Grégr becslését a cseh energiafogyasztás évi 5 százalékos növekedéséről. Csehországban a JETE nélkül is annyi energiát termelnek, hogy 20 százalékát exportálni tudják. A cseh kormány megrendelésére 1999-ben készült nemzetközi szakértői jelentés szerint is a cseh energiatöbblet 2010-ig eltarthat, ami azt jelentené, hogy az atomerőmű felesleges. Még a JETE üzemeltetője, a CEZ országos energiatermelő és -szolgáltató is legfeljebb évi 2 százalékra becsüli a fogyasztás várható növekedését.
A temelíni kérdéskör érdekes fejleménye a német E.On konszern bejelentése. A cég, részben a bajor zöldek nyomására, a cseh áramimportra vonatkozó szerződés mielőbbi felbontásáról döntött. A CTK értesülése szerint a bajor tartományi parlament is foglalkozik a cseh áramimport teljes beszüntetésével. A CEZ jelenlegi egész energiakivitelének mintegy a negyede, évi 3 milliárd kilowattóra mennyiség jut az E.Onra.