IMF-hitel Jugoszláviának

Az összegből 62 millió dollár azonnal lehívható, a többihez három egyenlő részletben juthat hozzá Jugoszlávia. A jóváhagyó döntést kommentálva Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese és ügyvezető elnöke elmondta, hogy a kölcsön elsősorban az infláció letörését és a reformok számára barátságos gazdasági környezet megteremtését célozza. Mint mondotta, Jugoszlávia imponáló gyorsasággal és eltökéltséggel fogott hozzá a lepusztult gazdaság szerkezeti átalakításának rendkívül nehéz feladatához.
Fischer méltatta az eddig végrehajtott szerkezetátalakító lépéseket, az árfolyamrendszer és a külkereskedelem liberalizálását, a fiskális rendszer megreformálását. A szekember elégedetten nyugtázta, hogy a jugoszláv gazdasági hatóságok az IMF-fel, illetve a Világbankkal együttműködve alakítják ki bankrendszer átalakítását célzó stratégiájukat és a privatizációs eljárások kereteit.
Jugoszláviát tavaly decemberben, 183. tagként vették fel az IMF-be. Az alap mostani döntésének indoklásában Montenegrót más valutával rendelkező entitásként kezeli, de a Jugoszlávia számára meghatározott gazdaságpolitikai program résztvevőjeként említi. A program fenntarthatósága végett az IMF szociális védőháló kialakítását sürgeti, a külföldi hitelezőknek pedig -- közelebbről meg nem határozott -- adósságszolgálati könnyítést ajánl.
Az elfogadott gazdaságpolitikai program jelentős dezinflációval és mérsékelt gazdasági fellendüléssel számol. Az általános drágulás üteme Szerbiában várhatóan 30-35 százalék, Montenegróban (ahol a német márkát használják fizetőeszközként) 6 százalék lesz. Az idei GDP várhatóan 5 százalékkal haladja meg a tavalyit, ennek nagyobb része azonban a tavalyi aszály utáni, javuló mezőgazdasági teljesítményből származik. A gazdaság egyéb szektoraiban az esedékes vállalati átszervezések és a meglévő kapacitáskorlátok miatt csak 2-3 százalékos kibocsátásnövekedést vár az egyeztetett program.