Javulhat a helyzet

A mezőgazdasági termelői árak színvonala áprilisban 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az első négy hónap átlagos drágulása pedig 21 százalék volt. Az áremelkedés üteme február óta az élő állatok és állati termékek esetében nagyobb -- ellentétben az előző két évben megfigyelt helyzettel, amikor a növénytermesztési termékek ára emelkedett gyorsabban.
A hazai baromfi-feldolgozók zömét megrendítheti, ha az év hátralévő részében is folytatódik az árnövekedés üteme, figyelmeztettek a lapunknak nyilatkozó érintettek. Jobbak a sertésár-kilátások, az élő állat importja ugyanis olcsóbb lett, mint a hazai felvásárlás, ez pedig hosszabb távon letörheti a belföldi árakat -- vélik ágazati szereplők.
A termelői árak 1999 júniusában hosszú defláció után indultak emelkedésnek, novemberben pedig a drágulás üteme már meghaladta a fogyasztói áremelkedés dinamikáját. A drágulás mértéke tavaly októberben érte el csúcspontját, de 20 százalék alá csak most áprilisban süllyedt.
Az év első harmadában bekövetkezett mérséklődés kizárólag a a növénytermesztési és kertészeti termékeknek köszönhető. Ebben a körben ugyanis nagyobb mértékben csökkent a termelői árindex, mint amilyen mértékben az állati termékeknél emelkedett.
A termelői árak alakulásának azért van kiemelt jelentősége, mert költségoldalról erőteljesen meghatározza az infláció mértékét. Ráadásul immár tíz hónapja az infláció húzóerejét éppen az élelmiszerárak alakulása adja. Májusban a fogyasztói árak emelkedését nagyban befolyásolta például a sertésárak alakulása. Elemzők szerint a várhatóan havi 0,8 százalékos áremelkedésből ez az egy termék önmagában 0,15-0,2 százalékért felel.
Az élelmiszer-infláció a számok szintjén minden bizonnyal júliustól mérséklődni kezd -- mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Ennek azonban elsődleges oka az, hogy tavaly éppen nyáron kezdődött el az élelmiszerek fogyasztói árának dinamikus emelkedése. Így a tizenkét havi árindexek gyorsan csökkennek majd.
Termelői oldalról az áremelkedés ütemének csökkenését a várhatóan jó gabonatermés és a hús drágulásának nyár végi kifulladása alapozhatja meg -- véli Nagy. Az is jó jel, hogy az élelmiszerek fogyasztói és termelői árainak növekedési üteme között szűkül a rés, igaz, ennek kedvező hatását módszertani problémák miatt nehéz számszerűsíteni. Szintén a drágulási folyamat lefutására utalhat, hogy a növényi termékek termelői árának emelkedése már kisebb. Az állati termékek árai ugyanis -- "takarmányérzékenységük" folytán -- hosszabb távon együtt mozognak a növényi termékekével.