A jövő januártól minden hónapban a hagyományos árindex mellett a nyugdíjasháztartások fogyasztási szerkezete alapján is kiszámítja a statisztikai hivatal az infláció mértékét -- tájékoztatta lapunkat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azokban a háztartásokban ugyanis, ahol nyugdíjas a családfő, az átlagosnál nagyobb az élelmiszerre, lakásfenntartásra, egészségügyre kiadott pénz aránya -- amire a hivatal már több ízben rámutatott a Családi költségvetés című éves kiadványaiban.
Mint ismeretes, a miniszterelnök az idén tavasszal jelentette be, hogy a kormány megvizsgálja: jobban járnának-e a nyugdíjasok akkor, ha a svájci indexálásnál a hagyományos árindex helyett a nyugdíjasok fogyasztási kosarának megfelelő árdrágulást vennék figyelembe. Ezt több nyugdíjasszervezet is szorgalmazta, az MSZP pedig népszavazást kezdeményezett ennek érdekében. (A nyugdíjemelésnél felerészben a várható inflációt, felerészben a várható keresetnövekedést veszik figyelembe.) Érveik szerint jelenleg a vártnál kisebb ütemű inflációcsökkenés miatt a nyugdíjasokat nagyobb veszteség éri, mint az aktívakat.
A KSH már végzett próbaszámításokat, ám ezek az adatok még nem alkalmasak arra, hogy belőlük messzemenő következtetéseket lehessen levonni -- mondták a hivatalnál. Mint megtudtuk, a módszertani szabályok kidolgozása időigényes. A dolgot nehezíti ugyanis, hogy ebbe a körbe egészen különböző körülmények között élő emberek tartoznak. Emiatt a nyugdíjasokra vonatkozó inflációs mutató éppúgy átlagszám lesz, mint a hagyományos fogyasztói árindex -- vélik a szakértők. Az sem kizárt, hogy két nyugdíjasháztartás fogyasztói kosara között nagyobb eltérés van, mint egy aktív és egy nyugdíjas háztartása között.
Például egy egyedülálló nyugdíjas fogyasztói kosarában egészen más arányban szerepelnek a termékek, mint egy családban élőében. Továbbá lakóhely, településtípus vagy a háztartás nagysága, a családtagok kora, neme, foglalkozása, keresete alapján is jelentős eltérést mutatnak a fogyasztói szokások.
A statisztikusok a kosár "kialakításakor" figyelembe veszik, hány nyugdíjas részesül közgyógyellátásban. Azt is megvizsgálják, hogy a fogyasztásban a háztartási energia súlyaránya miképp alakul, illetve ezt mennyiben befolyásolják az önkormányzati szociális támogatások. A statisztikusok szerint a közeljövőben jelentős eltérés nem várható az aktívak és a nyugdíjasok fogyasztása alapján képzett árindex között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.