Koncessziók hitelezői szemszögből

Az infrastrukturális létesítményeket az állam vagy a helyi hatóságok akkor tudják a közszükségleteknek megfelelően, olcsón megvalósítani és működtetni, ha a szükséges nagy összeget a magántőke bevonásával teremtik elő -- írják az EBRD kutatói a bank kiadványában. A magánvállalatok általában csak akkor vállalkoznak ilyen nagy beruházásokra, ha jelentős bankhitelt kapnak. A nemzetközi pénzintézetek, így az EBRD is speciális feltételeket szabnak, amelyek lényegesen megkönnyítik a koncessziós szerződések keretében megvalósítandó létesítmények kivitelezőinek, illetve működtetőinek hitelhez jutását.
A hitelezők akkor adnak legszívesebben pénzt, ha szokásos módszereikkel meghatározható a létesítmény piaci kockázata. A koncessziók esetében azonban szükséges a jogi és politikai kockázatok felmérése is. A hitelezők kiemelt figyelmet szentelnek a koncessziók odaítélése módjának, annak, hogy abban szerepet játszik-e a személyes befolyás, a korrupció vagy a bennfentes információ. Leginkább a nyilvános pályázatokat (tendereket) kedvelik. Fontos, hogy biztos jogi alapokon álló és a megvalósításban érdekelt legyen a koncesszió nyújtására felhatalmazott hatóság. Tudnia kell a banknak, hogy a többi hatóság tiszteletben tartja-e a szerződésileg adott adó- vagy vámkedvezményeket.
A hitelezőknek bízniuk kell a hitel biztosítékaiban, legyenek azok könnyen értékesíthető ingatlanok, berendezések, biztosítások, bankszámlák vagy váltók, amelyekre egyértelmű, elsőbbséget élvező zálogjoguk van. A bankot értesíteni kell, ha a koncesszionárius megszegi a szerződést, a hatóságnak pedig vállalnia kell: nem érvényteleníti a szerződést anélkül, hogy ne adna módot a hitelezőnek a szerződésszegés orvoslására. Világosan le kell mondania az állam szuverenitásának érvényesítéséről jogvita esetén. Az államnak a szerződés megszakítása esetén tisztességes piaci árat kell fizetnie a ráruházott létesítményért.
A hitelező számára biztonságot jelent, ha a koncessziós szerződésben vita esetére független, nemzetközi döntőbíróság ítélkezik nemzetközileg elismert és alkalmazott kereskedelmi jog szerint. Az EBRD az UNCITRAL, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi bizottsága szabályainak alkalmazását írja elő. Az OECD égisze alatt az isztambuli magánszektor-fejlesztési központban szakértői csoport dolgozza ki a koncessziós szerződések jogának alapvető követelményeit. Vitatott, hogy a megbízások kiadásánál elengedhetetlen-e a versenyeztetés, vagy rugalmasabb módszer is alkalmazható bizonyos körülmények között. Arról is vita folyt, hogy csalás esetén a koncesszió érvényes maradhat-e. Arra az eredményre jutottak, hogy a hitelt vissza kell fizetni, ha a vád igazolódik, és a koncesszió érvénytelenné válik.