Lassú lesz a GDP-felzárkózás

A brüsszeli szakértők abból indultak ki, hogy a bővítés nélkül a jelenlegi tagság gazdasága átlagosan 2,5, a jelölteké pedig 3 százalékkal növekedne a következő tíz évben. A csatlakozás kedvező hatásainak felmérésénél azt feltételezték, hogy a nyolc legfejlettebb tagjelölt 2005-ben társul az unióhoz, és azonnal élvezheti a tagság minden előnyét.
Ennek alapján két forgatókönyvet dolgoztak ki. A "központi" modell 4,25 százalékos évi átlagos növekedést jósol a tagjelölt országoknak, a reformok elmélyítését feltételező optimista változat ezzel szemben 5, sőt egyes országoknál 6 százalékos GDP-bővülést is elképzelhetőnek tart. A tizenötök ennél jóval csekélyebb -- évente 0,5-0,7 százalékos -- növekedési többletre számíthatnak.
Az uniós csatlakozás Brüsszel szerint részben a központi támogatásokból és magánforrásból megvalósuló beruházások, részben a munkaerő nagyobb arányú kihasználása, részben pedig a termelékenység általános javulása révén gyorsítja a kelet-közép-európai országok gazdasági növekedését. A beruházások arányának emelkedése ugyanakkor feszültségeket okozhat a fizetési mérlegben. Ennek elkerülésére jelentős mértékben emelni kell a szóban forgó államok magán- és állami szektorbeli megtakarítási rátáit -- hangsúlyozta a modellszámítások eredményét ismertetve Pedro Solbes, a bizottság gazdasági és pénzügyi felelőse.
A növekedés gyorsulása dacára csak hosszabb távon lehet arra számítani, hogy az új tagországok fejlettségi szintje megközelíti a tizenötök átlagát -- figyelmeztetnek a szakértők. A szóban forgó nyolc ország vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai terméke 2010-re az optimista forgatókönyv esetén is mindössze a régi tagok 53 százalékát éri el.
Ez azt jelenti, hogy a modellszámításban 2005-re előirányzott csatlakozást követően 22 évre lesz szükség, hogy az új tagországok a régiek szintjét legalább 75 százalékig megközelítsék. Még jobban elhúzódhat a felzárkózás, ha a központi forgatókönyv valósul meg: ebben az esetben 2010-ig mindössze 49 százalékos reálkonvergenciával lehet számolni. Az optimista forgatókönyv megvalósulásához a reformok gyorsítására és óvatos gazdaságpolitikai irányításra lesz szükség -- húzta alá Solbes.
A jelenlegi tagországok számára a csatlakozóknál jóval csekélyebb, éves átlagban mindössze 0,5-0,7 százalékos GDP-többlet valószínűsíthető. A többlet részben az export meglódulására vezethető vissza: a keleti országok csatlakozás utáni fejlődése minden bizonnyal élénkíteni fogja a legfőbb kereskedelmi partnernek számító uniós országokból származó behozatal iránti keresletet. Ezt azonban jórészt ellentételezni fogja az euró árfolyamának erősödése, ami az exportkereslet által kiváltott beruházásbővülés hatására bekövetkező kamatemelkedésnek tudható be.
Komolyabb növekedési többletet okozhatnak ugyanakkor a kelet-közép-európai országokból nyugatra áramló vendégmunkások. A bizottsági szakértők 2005-től évente 180 ezer, elsősorban rövid időre érkező külföldi dolgozóval számolnak. Míg ez a munkaerőtöbblet pozitívan hat majd a GDP-növekedésre, bizonyos mértékben a munkanélküliség növekedésére is fel kell készülniük a régi tagországoknak -- figyelmeztetnek. Ez a negatív hatás azonban szerintük az unió által javasolt hétéves átmeneti munkaerő-korlátozás révén elkerülhető lesz.
Egyes ágazatokban ezen túlmenően a verseny élénkülése miatt termelékenységjavulására is számítani lehet a bővítést követően. Brüsszel szerint mindezen kedvező hatások elsősorban Németországra fognak koncentrálódni: ez az ország a tagjelöltek legfontosabb kereskedelmi partnere, továbbá a vendégmunkások első számú célpontja.