Magyarország az élre ugorhat

A kelet-európai tagjelöltek közül -- 22 ideiglenesen lezárt fejezettel -- minden jel szerint az élre ugorhat ma Magyarország. Tekintve, hogy az abszolút listavezető Ciprus az eddigi 21 fejezethez képest ma valószínűleg csak eggyel -- a személyek szabad mozgásával -- végez, hazánk a szigetországgal együtt kerül majd majd a tárgyalásokon legtöbb témakört félretett országok élére.
Bennfentesek szerint azonban a ma várható haladás igazi értékét a mutatós statisztika mellett mindenekelőtt az adja, hogy ezzel Magyarország -- a mezőgazdasági és közlekedési politikák kivételével -- valamennyi olyan joganyagrész megvitatását maga mögött tudhatja majd, amely az egységes piac működése szempontjából meghatározó jelentőségű.

A közös piac tartópillérének is tekintett négy szabadságjog közül az áruk szabad mozgásáról és a szolgáltatások szabadságáról intézkedő részeket már korábban sikerült lezárni. A mostanra maradt másik kettőnek -- a munkaerő és a tőke szabad áramlásának -- tisztázása annyiból is figyelemre méltó fejlemény, hogy az egyik esetben az EU, másikban a magyar delegáció vetett fel jelentős, hosszabb időszakra szóló átmeneti mentességi kérelmet.
Az elmúlt egy hét alatt a magyar diplomácia folyamatosan a figyelem középpontjában állt azzal, hogy a két fejezetre vonatkozó EU-álláspontokra válaszul egyedül a magyar fél reagált azonnal konkrét ellenjavaslattal. Ez alapján a soros svéd EU-elnökség, általános meglepetést keltve, néhány napon belül képes volt a szükséges kompromisszumot "kihordani", elvezetve a fejezet mai lezárásának a lehetőségéhez.
A személyek szabad mozgását -- a szabad munkavállalást és letelepedést -- szabályozó joganyagrésznél az EU arra keresett lehetőséget, hogy az ezt igénylő tagországok az "acquist" (a közösségi joganyagot) figyelmen kívül hagyva, nemzeti szabályozás keretében maximum hétéves időtartamra korlátozhassák a kelet-európai újabb tagállamokból érkezők elhelyezkedését. Ausztria és Németország emellett a többi országtól arra is felhatalmazást kapott, hogy ugyanezt a rezsimet egyes szolgáltatási ágakra is kiterjesszék, legalábbis annyiban, hogy e szakmák esetében a vállalkozást végző nem térhet el a kelet-európaiakra kirótt munkavállalói szabályozástól.
A tárgyalások során EU-részről ajánlott formula ugyanakkor kellően rugalmas is ahhoz, hogy módot adjon a jelöltek közötti differenciálásra, illetve arra, hogy az egyes tagországok akár már kezdettől fogva -- vagy viszonylag rövid időn belül -- teljes egészében liberalizálják rendszerüket a keleti munkavállalók előtt.
Válaszában Magyarország egyfelől viszonossági alapon maga is nemzeti rezsim folytatását helyezte kilátásba mindaddig, amíg valamennyi tagország nem lépteti hatályba az EU-szabályozást. Hazánk másfelől politikai elkötelezettséget kért a tagoktól arra, hogy már az átmeneti időszakban is készséget mutatnak majd a csatlakozás előtti munkavállalási feltételek érezhető javítására.
A hét végére lényegében mindkét feltétel teljesült, így a viszonossági elv elfogadása mellett a tizenötök ma rövid közös állásfoglalásban erősítik majd meg az "EU-joganyaghoz való közelítés" és a munkavállalási feltételek könnyítése irányában tett elkötelezettségüket (mellőzve ugyanakkor az országokra vagy bármilyen időintervallumra vonatkozó konkrétumot).
Nagyobb alkudozást hozott egyes tagállamok és Magyarország között annak eldöntése, hogy milyen feltételek mellett kaphasson az utóbbi átmeneti mentességet a mezőgazdasági művelésre alkalmas földek adásvételének -- EU-szinten történő -- liberalizálása alól. A magyar kormány eredetileg tíz év türelmi időt kért, amire az EU-válasz hét év volt, kezdetben teljes egészében elvetve azt a magyar igényt, hogy a korlátozás az egyéni vállalkozást folytató gazdákra is kiterjedjen.
A magyar delegáció tíz nappal ezelőtt ehhez képest ajánlott olyan kompromisszumot, hogy ám tartson az általános derogáció csak hét évig, de ennek hatályát néhány évig mégiscsak terjesszék ki az egyéni gazdálkodókra is. Az erre alkalmas formula adott időre szóló állandó magyarországi lakhelyhez kívánta kötni a földvásárlás lehetőségét: ez utóbbinak a tartama az utolsó percig nyitott kérdés volt, végül értesülések szerint ma három évben állapodnak majd meg (úgy tudni, egyes tagállamok -- mindenekelőtt -- két évért lobbiztak).