BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nőhet az ingatlanadó

A 2002-ben kezdődő szlovák adóreform fő célja az igazodás az európai uniós szabályozáshoz. A reform tervének vitáját azonban félbeszakította a kormány. A Hospodárské Noviny szerint Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a vitában több miniszter olyan javaslatokkal állt elő, amelyekkel saját ágazatának szűkebb érdekeit akarta védelmezni.

A reform jövő évi első szakaszában a személyi jövedelemadókat, a 2003-ra tervezett második szakaszban a vállalati terheket csökkentenék. A harmadik szakasz attól indulna, amikor Szlovákia belép az unióba, és megkezdődik számára az adózási átmeneti időszak. A csökkentést nem érezné meg a költségvetés, mert összességében nagyobb szerepet kapna az ingatlanadó. Egyelőre azonban ez is vitatott kérdés.
Lubomír Harach gazdasági minisztert az aggasztja, hogy ha a helyi hatóságok lehetőséget kapnak az ingatlanadó kiszámítási együtthatójának emelésére, a vállalkozók rosszul járhatnak, összes adótartozásuk megnövekedhet (többek között a vállalkozási rendeltetésű épületek adókulcsának módosítását is tervezik). A koncepció szerint az önkormányzatok valóban sokkal nagyobb önállósággal kezelhetnék az ingatlanadókat. Ha nem is térnének át teljesen az értékalapú adókivetésre, ennek egyes elemei már megjelennek az új adópolitikában. Az ingatlanadó-bevétel annak ellenére növekedhet, hogy a termőföldadót a hivatalos (nem piaci) ár eddigi egy százalékáról 0,35 százalékra csökkentik (a törvény a hivatalos árak táblázatait is tartalmazza kategóriák szerinti megoszlásban). Az erdőknél az adókulcs változatlanul 0,25 százalék marad. Továbbra sem vetnek ki adót a legelőkre és az építési telkekre.
Az ingatlanadó-bevételek legnagyobb része -- 80 százaléka -- az épületadókból származik. A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli, öt évnél hosszabb bérleti idő esetén viszont már a bérlőt. Beépített telkeknél nem csak az épület, hanem az alatta levő földterület után is számítanak adót. Továbbra is adómentesek maradnának az ötévesnél nem régebbi lakóépületek.
A terv szerint az adókezelőnek lehetősége lenne a törvényben meghatározott kulcsokat a helyi viszonyoknak megfelelően mérsékelni, legfeljebb 50 százalékkal, de emelni is, akár 150 százalékkal. A reformmal a helyi költségvetések ingatlanból származó adóbevételei az 1999. évi 3,4 milliárd koronáról évente 1,6 milliárddal emelkedhetnének, feltéve, hogy az ingatlanadók kivetésénél a meghozandó törvényben megengedett maximális kulcsokat és együtthatókat alkalmazzák.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.