Piacosított igazságügyi szakértők

A szakmai kamara fenntartásait, míg egyes szakértők a törvénytervezet teljes elhibázottságát hangoztatják az igazságügyi szakértőkről készülő törvénytervezettel kapcsolatban, amely várhatóan egy hónapon belül a kormány elé kerül. Bár az egyeztetések még folyamatban vannak, de 2003. január 1-jétől várhatóan megszűnik az igazságügyi szakértők munkadíjainak maximálása, aminek következtében a jelenleg 800 forintos felső határú bruttó órabérek rövid időn belül akár 8-10 ezer forintra is felemelkedhetnek -- közölte Turán Zsolt. A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke elmondta: ez még mindig jóval alacsonyabb az ügyvédek 20-30 ezer forintos óradíjánál, de arra elegendő lehet, hogy a munkához szükséges technikai hátteret biztosítani tudja a mintegy 2800-3000 jelenleg is aktív szakértő számára, akiknek egy része intézetekben, míg többségük magánszakértőként dolgozik.
A törvénytervezet elfogadását követően a gazdasági társaságok is felvehetnék tevékenységeik közé az igazságügyi szakértői tevékenységet, bár a felelősségre vonhatóság lehetősége újabb kérdéseket vetett fel az egyeztetéseken. A piaci viszonyokra készül a kamara is, amely egy céget hoz létre, amelyben a piacosított viszonyok között önerőből fennmaradni képtelen igazságügyi szakértőket kívánnak alkalmazni, biztosítva számukra a megfelelő technikai és anyagi hátteret.
Teljesen elhibázott az erőltetett piacosítás, mert az árverseny a szakmai színvonal romlásához és számos szakértő függetlenségének elvesztéséhez fog vezetni -- mondta dr. Wohlrab József igazságügyi kéz- és gépírásszakértő. A piacosítás ellen szól az is, hogy az esetek többségében lehetetlen előre meghatározni a munkadíjakat, mert csak a vizsgálat során derül ki, hogy milyen költségigényű eszközök szükségesek.
A kamara cégalapítási kezdeményezése nem jelenthet megoldást, mert elfogadhatatlan, hogy érdek-képviseleti szervként belefolyik a piaci viszonyokba a tulajdonrész-vállalással -- fogalmazott a szakértő. Szerinte ehelyett arra lenne szükség, hogy a szakértők munkáját az ügyvédi irodák mintájára szabályozzák.
A tervezet nem biztosítja a szakmai szempontokat a szakértői listákra való felkerülésnél, mert ebben nem az egyes szakmák szakértői, hanem a kamara dönthetne, ugyanakkor a több évtizede a szakmájukban dolgozó szakértőkre nézve sértő, hogy tízévenként felülvizsgálnák a szakértői névjegyzékeket -- fejtette ki dr. Wohlrab József. Szerinte emellett a tervezet indokolatlan diszkriminációt vezetne be. Ugyanis a jogszabály-módosítás értelmében az állami intézetekben dolgozók számára -- szemben a magánszakértőkkel -- tilos lesz önálló szakértői tevékenységet folytatni szabadidejükben.
Az érintettek egyöntetűen elfogadhatatlannak tartják, hogy csak akkor utasíthatnák vissza az egyes megbízásokat, ha már korábban jelezték, hogy terheltségük miatt nem tudnak elvállalni egy feladatot. A leginkább kifogásolt pontok közé tartozik, hogy a költségmentes eljárásokban a szakértői díjakat az úgynevezett díjkiegészítési alapból finanszíroznák. Ezt a kamara részben az IM erre a célra biztosított előirányzatából, részben pedig a kamarai tagok saját befizetéseiből működtetné, tehát a szakértők részben maguk finanszíroznák saját munkadíjukat a kamarai befizetéseikkel. A megkérdezettek szerint ezzel az állam saját kötelezettségét és az ezzel járó anyagi terhet próbálja meg a szakértőkre hárítani anélkül, hogy az ehhez megfelelő anyagi feltételeket biztosítana.