"Ráhajtunk" a 2004-es tagságra

Magyarország azt várja a pénteken kezdődő göteborgi EU-csúcstól, hogy az záróközleményében kimondja: teljes jogú tagként vehetnek részt a legfelkészültebb jelöltek a 2004-es európai parlamenti választásokon. Ez nagy előrelépés lenne a decemberi nizzai csúcs nyilatkozatához képest, amelyben az uniós állam- és kormányfők az EP-voksoláson való részvétel lehetőségét anélkül csillantották meg a legfelkészültebb jelöltek előtt, hogy egyértelművé tették volna: arra a tagfelvétel után kerül sor.
A három kiemelt szónak azért van különös jelentősége, mert a lassúbb bővítés hívei a nizzai dokumentumot mindeddig úgy értelmezték, hogy a csatlakozási szerződések ratifikációja csak az EP-választás után fejeződik be.

A nizzai szöveg "bővítésellenes" értelmezése a gyakorlatban 2005-ös vagy 2006-os tagságot jelent a most hazánk által megcélzott 2004-es helyett. Márpedig egyetlen évvel későbbi belépés is több száz millió eurós EU-támogatás elvesztését jelenti.
Ezért kapták a tagállamokban működő magyar követségek feladatul a kormányok meggyőzését: a göteborgi záróközleményben (hivatalos nevén az elnökségi következtetésekben) szerepeljen a "teljes jogú tagság" melletti EP-választási részvétel. A hazánk által preferált záróközlemény egyúttal azt is tartalmazná, hogy a csatlakozási tárgyalásokat továbbra is az Európai Bizottság által előterjesztett "útiterv" alapján folytatják, az EU időben elkészíti az ehhez hiányzó közös álláspontokat, s a tárgyalások 2002 végéig lezárulnak.
A diplomáciai offenzíva alapjául szolgáló tény az, hogy Magyarország a 29-ből immár 22 fejezetet lezárt a csatlakozási tárgyalásokon, s így a hátralévő hét (plusz a két még meg nem nyitott) témakör "kipipálása", illetve a tárgyalások befejezése nem okozhat gondot 2002 végéig. A hazánk által célzott göteborgi deklaráció pedig azt célozná, hogy az EU kötelezze el magát: az EP-választásokig befejezi a csatlakozási szerződések ratifikációját.
Magyarország 22 lezárt fejezete egyrészt azt jelenti, hogy az élenjáró jelöltek közül hazánk tette eddig a legnagyobb előrelépést a hó végén záruló svéd elnökség alatt: nyolc témakört tehetett félre (Csehország és Szlovénia csupán hatot-hatot, Észtország és Lengyelország mindössze hármat-hármat). Másrészt a lezárt fejezetek számát tekintve hazánk ugrott a kelet- és közép-európai tagjelöltek közt az élre.
A térség többi országa közül egyesek nem is titkolt nehezteléssel tekintenek a gyors magyar előretörésre. Az a döntés, hogy Magyarország (feltételekkel ugyan, de) lényegében elfogadta az EU által kért 2+3+2 éves átmeneti korlátozást a munkaerő szabad áramlása tekintetében, "valóban behatárolja mozgásterünket" a tárgyalásokon -- mondta még kedden Luxembourgban Jan Kavan cseh külügyminiszter a Reuters szerint.
A prágai sajtó egy része sokkal élesebben fogalmazott. "A magyarok meghátráltak az Európai Unió előtt, a csehek haragszanak" -- ez a címe a konzervatív Lidové Noviny első oldalán megjelent, a CTK cseh hírügynökség tudósítása alapján készült írásának, amelyet az MTI ismertetett.
A lap szerint Martonyi János magyar külügyminiszter még kedden Luxembourgban elutasította Kavan bírálatát. "Mi sosem bírálunk más jelölteket. Konzultációkat és párbeszédet folytatunk velük mind a luxemburgi csoporton, mind a visegrádi csoporton belül". "Sosem állítanám, hogy egy más ország álláspontja vagy nyilatkozata szűkíti vagy szélesíti a mi tárgyalási mozgásterünket" -- tette hozzá a Lidové Noviny szerint Martonyi.
Megfigyelők egyúttal arra is emlékeztetnek, hogy a tőke szabad áramlása terén viszont Csehország fogadta el igen gyorsan a közösségi álláspontot, szűkítve ezáltal a magyar diplomácia mozgásterét, hiszen hazánk nem akarta elfogadni az eredeti közösségi álláspont azon kitételét, amely az egyéni gazdáknak megengedte volna a termőföldvásárlást. (Mint ismert, végül olyan kompromisszum született, amely szerint az uniós egyéni vállalkozók akkor vehetnek földet Magyarországon, ha már legalább három éve folyamatos, bejelentett itteni lakhellyel rendelkeznek, és ez idő alatt igazolhatóan agrártevékenységet folytattak.)
A most lemaradt tagjelöltek számára mindazonáltal a vártnál jóval gyorsabban nyílik lehetőség a felzárkózásra. A svéd elnökség ugyanis június 26--27-én rendkívüli tárgyalási fordulót rendez -- mondta lapunknak Christian Danielson, a brüsszeli svéd misszió munkatársa. Ez az "extra forduló" (amihez hasonlóra eddig még nem volt példa a tárgyalások hároméves történetében) részben azon országoknak szólna, amelyek valamilyen gyorsan megoldható probléma előtt állnak egyes fejezetekben, részben pedig bizonyos új fejezetek megnyitására a tárgyalásokat később kezdett államokkal. Mivel Magyarország az elmúlt napokban minden olyan fejezetet lezárt, ahol rövid távon előrelépésre lehetett számítani, újonnan megnyitható fejezete pedig már nincs, ezen a fordulón hazánk valószínűleg nem vesz részt.