Sokat hibáztak

Amíg 1989 után magától értetődött, hogy Lengyelország az elsők között kerül be az unióba, addig most a brüsszeli folyosókon egyre gyakrabban és hangosabban emlegetik a lengyel részvétel nélküli "kis bővítést". Mi koptatta el Lengyelország történelmi érdemeit, miért nem számít már, hogy annak idején "a lengyelek döntötték meg a kommunizmust"? -- kérdezik a tanulmány szerzői. Mivel szerintük gyakorlatilag már eldőlt, hogy az őszi választásokon új garnitúra kerül kormányra, fontosnak tartják összegezni az eddigi lengyel hibákat, hogy ne ismétlődhessenek meg.
Ezek közé sorolják, hogy a legkényesebb pillanatban, a tárgyalások megkezdésekor a lengyel integrációs bizottság élére lényegében integrációellenes "nemzeti" politikust állítottak, majd amikor az EU kívánságára menesztették, közel két évig nem töltötték be ezt a posztot. Az integrációs döntésekkel egyszerre több intézményt is megbíztak, ezért joggal kérdezték Brüsszelben, hogy tulajdonképpen ki képviseli Lengyelországot. A kormány több mint két éven át nem terjesztette a parlament elé az uniós jogharmonizációs terveket. Brüsszeli sürgetésre csak tavaly júliusban alakították meg pánikszerű hirtelenséggel az Európa-jogi bizottságot -- amelynek munkáján megérződik a késedelem okozta sietség. A csatlakozási tárgyalásokat sokáig "titokban" folytatták, ezek menetéről nemcsak a lakosságot, de a parlamenti ellenzéket sem tájékoztatták. Mindez sokat rontott Lengyelország uniós megítélésén.
Maguk a lengyelek is kezdenek kijózanodni az "Európába való visszatérés" 1989-es eufóriájából. Főleg most, amikor a kormány által 2003. januárra ígért belépés a bizonytalan jövőbe tolódik. A szerzők a kisebbségben kormányzó, "minden energiáját a túlélésbe fektető, ezért bátrabb tervek végigvitelére képtelen" AWS-t hibáztatják. A brüsszeli kapcsolat javításának érdekében azt tartják a leendő új kormány legfontosabb feladatának, hogy vizsgálja felül a lengyel tárgyaló csoport munkáját, az alkalmatlan tárgyalók helyébe állítson másokat, és egyes eddigi lengyel álláspontokhoz se ragaszkodjon görcsösen. A lengyel ellenzék abban reménykedik, hogy kormányra kerülése után Lengyelország számíthat az uniós tagországok többségében kormányzó szocialisták, az Európai Parlament szocialista frakciója és a Szocialista Internacionálé támogatására.