Több készpénz az önkormányzatoknak
A parlament ellenzéki pártjainak -- több FKGP- és néhány fideszes képviselő támogatásával -- sikerült elérniük, hogy a gázközművagyonnal kapcsolatos törvényjavaslatot több ponton módosítsa az Országgyűlés, így a kormányzati akarattal szemben az önkormányzatok érdekei érvényesülnek -- mondta tegnapi tájékoztatóján Lamperth Mónika, a parlament önkormányzati bizottságának alelnöke. A Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke kifejtette: a képviselők elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a települések járandóságát 20 millió forintig, valamint az ezt meghaladó igények legalább 50 százalékát készpénzben kell kifizetni augusztus 15-éig. A kormány javaslata a településeket megillető összegekből 10 millió forint, valamint az ezt meghaladó igények 20 százalékának a készpénzes kifizetését írta volna elő.
A képviselők a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor egyébként összesen öt olyan, a települések által különösen szorgalmazott módosító indítványt fogadtak el, amit a kormány nem támogatott. Így megszavazták az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e közötti időszakban végzett beruházásokkal kapcsolatos kárpótlás szükségességét. Mint azt a Világgazdaság már megírta: a törvényjavaslat csak az 1993 augusztusa előtt megkezdett, áthúzódó beruházások rendezését vállalta. Az azt követően önkormányzati és lakossági forrásból létesített, de a gázszolgáltató tulajdonába került és az állam által privatizált gázközművekkel kapcsolatos igényekről nem szólt. A kedden elfogadott módosító indítvány arra kötelezi a kormányt, hogy készítsen törvénytervezetet e 700 települést érintő, mintegy 20 milliárd forintos kötelezettséget jelentő kérdés rendezéséről, és azt 2002. október 30-áig terjessze a parlament elé.
Változott az a passzus is, ami -- késedelmes teljesítés esetére -- a jelenlegi 11 százalékos késedelmi kamattal számolt. Helyette a Ptk.-ban korábban rögzített 20 százalékos kamat illeti meg az önkormányzatokat. Ugyancsak a kormányzati álláspont ellenében jutott Nagykanizsa nem egészen 300 millió helyett 1,1 milliárd forintos kárpótláshoz. A számítások alapját képező adatok nem minősíthetők üzleti titoknak, ezeket az önkormányzatok rendelkezésére kell bocsátani.
