Tovább romlottak cserearányaink

Áprilisban 364 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ez 27 millió euróval nagyobb, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor kicsivel jobb, mint az elemzői várakozások. Az első négy hónapban (dollárban és euróban kifejezve egyaránt) azonos ütemben növekedett a kivitel és a behozatal, a teljes hiány 1,4 milliárd euró. Ez azt is jelenti, hogy a folyó fizetési mérlegben szereplő árumérleg, illetve a külkereskedelmi mérleg között továbbra sincs meg az összhang, utóbbi jóval nagyobb deficitet mutat.
Az import növekedésében már minden bizonnyal jelentős súllyal szerepel a fogyasztási célú cikkek iránti kereslet növekedése, ugyanakkor örvendetes, hogy az exportdinamika stabil maradt -- mondta Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Ez utóbbi arra utal, hogy az első fél évben nem kell az export kifulladására számítani.
Tovább folytatódott ugyanakkor a cserearányromlás, vagyis az import- és exportárak növekedése közötti különbség pozitív. Az év első harmadában 0,4 százalékkal rosszabbak a cserearányaink, mint egy évvel korábban -- mondta a Külügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján Balás Péter, a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Elsősorban ennek köszönhető a mérleg romlása -- tette hozzá az államtitkár. Ennek némileg ellentmond a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében megjelenő adat, amely szerint az első negyedévben a cserearány lényegében nem változott. Mindenesetre a hó végén megjelenő részletes első negyedéves GDP-adatok előtt már következtetni lehet annak szerkezetére: az exportvolumen 0,6 százalékkal gyorsabban nőtt, mint az import -- mondta Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője.
A jövővel kapcsolatban Balás elmondta, az észak-amerikai importkorlátozások enyhítésére irányuló tárgyalásokat nem könnyíti meg, hogy Csehországban BSE-fertőzött marhákat találtak. A konjunktúra lassulása a második fél évben minden bizonnyal szintén hatással lesz a kivitelre, ami a külső egyensúly romlását valószínűsíti.